NE FÉLJ, CSAK HIGGYJ❣️

„💞Hadd menjek, kérlek, a mezőre, hogy kalászokat szedegessek” (Ruth 2,2)

Csüggedt és bús keresztyén, jöjj és szedegess ma az ígéretek széles mezején. 

A drága ígéretek dús készlete hever itt, melyek mind a te szükségletedre vannak szánva.
Vedd a következőt: „A megrepedt nádat nem töri el és a füstölgő gyertyabelet nem oltja ki.”
Nem találó ez teljesen rád? A nádszál gyámoltalan, jelentéktelen, nyomorult és gyenge. 

Egy töredezett nádszál, mely hangot sem képes adni, gyengébb, mint maga a gyengeség. 

Nádszál vagy, mely egészen összetöredezett s mindazonáltal Ő nem akar téged teljesen összezúzni, hanem inkább erősíteni és újból helyreállítani.

Olyan vagy, mint a füstölgő gyertyabél: nem adsz sem fényt, sem meleget; de Ő nem akar téged teljesen kioltani, hanem feléleszteni enyhe és éltető kegyelmes leheletével, mígnem lángokban lát téged kitörni. 

Van kedved több kalászt szedegetni?
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugvást adok néktek.”

Mily gyönyörű szavak ezek! Szíved gyenge, de Mestered tudja ezt, ezért beszél veled ilyen enyhén. 

Nem akarsz Neki engedelmeskedni és Őt most azonnal követni?

Végy még egy másik gabonafejet: „Ne félj, férgecske Jákób, én megsegítlek, azt mondja az Úr, a te Megváltód az Izraelnek Szentje”. Miként lehetsz hát félénk, mikor egy ilyen csodálatos bíztatás adatik neked? 

S így gyűjthetsz tízezer aranykalászt is, ilyeneket: „Eltörlöm a te hamisságodat, mint a felhőt és a te bűnödet, mint a ködöt.”

 „Ha ti bűneitek skarlátpirosak volnának is, fehérek lesznek, mint a hó; ha pirosak volnának is, olyanok lesznek, mint a fehér gyapjú.”

Vagy ez: „A Lélek is és a menyasszony azt mondja jövel, aki a hallja azt mondja, jövel; és aki szomjúhozik, jöjjön el és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.”
Mesterünk mezeje dúsan meg van rakva. 

Figyeld meg a rakásokat, nézd szegény és csüggeteg keresztyén, hisz itt vannak azok előtted! 

Szedegesd csak fel, tedd sajátoddá, hisz Jézus szólít fel téged, hogy láss hozzá. Ne félj, csak higgy!
Ragadd meg ezeket a gyönyörű ígéreteket, csépeld ki azokat elmélkedésed szérűjén, és élvezd örömmel az abból készült kenyeret.

HÚSSZÍV❣️

„💞És Péternek eszébe jutott a beszéd… és sírva fakadt.” (Márk 14,72)

Némelyek azt hitték, hogy amíg Péter élt, könnyének folyama számtalanszor megeredhetett, mikor eszébe jutott, hogy ő Urát megtagadta. Nagyon valószínű, hogy az így volt, mert bűne igen nagy volt, de később a kegyelem teljes megváltozást hozott benne létre. 

Ez általános tapasztalat Isten megváltott gyermekeinek egész családjában, ahhoz mérten, amilyen mértékben Isten lelke a kőszívet, mely a természettől való, elvette és azt hússzívvel pótolta.

Emlékszünk mi is, mint Péter, kérkedő ígéretünkre:
„Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.”
Ha arra emlékszünk, hogy mire vállalkoztunk és azzal ellentétben, mi lett belőlünk, akkor a bánkódás könnyeinek egész záporát szeretnénk árasztani.

Péter megemlékezett arról, hogy Urát megtagadta: arról a helyről, ahol az megtörtént; arra a csúnya bűnre szolgáló jelentéktelen alkalomról; az esküdözésről és átkozódásról, mellyel árulását erősíteni igyekezett; arról a rettentő keménynyakúságról, mely annak megismerésére indította. 

Mikor bűneinkre és azok szerfölötti bűnös voltára emlékszünk, hogyan maradhatunk mereven és érzéketlenül?

Nem kellene-e házunkat bűnbánat házává tenni és az Úrhoz kiáltani, hogy biztosítson bennünket újból megbocsátó szeretetéről? Sohase kandikáljunk a bűn után, mert különben nyelvünk nemsokára a pokoli lángok között eped.
Péter megemlékezett Mesterének szeretetteljes tekintetéről is.

Az Úr a kukorékoló kakas figyelmeztető hangját a gyász, részvét és szeretet intő tekintetével kísérte.
Ez a tekintet, amíg Péter élt, soha sem enyészett el emlékezetéből. 

Ez ékesen szólóbb volt tízezer prédikációnál, melyekből hiányzik a lélek bizonyságtétele.

A bűnbánó tanítványnak bizonyára akkor is sírnia kellet, mikor a Megváltó teljes megbocsátására gondolt, amely teljesen visszahelyezte őt előbbi állapotába.
Az a tudat, hogy egy ilyen szerető és jóságos Urat mélyen megsértettünk, több mint elegendő ok a folytonos könnyezésre.
Urunk, zúzd össze kőszikla szívünket és munkáld, hogy patakok folyjanak!

MINDENKOR VELED VAGYOK❣️

„De én mindenkor veled vagyok.” (Zsoltárok 73,23)

De. – Mintha minden balgatagság és tudatlanság dacára, melyet Ászáf épp most beismert Istene előtt, egy porszemnyit sem volna kevésbé igaz és bizonyos az, hogy ő meg lett mentve, boldoggá és kedvessé lett ama Szerelmesben, megy, hogy kétségtelenül meg lett ajándékozva azzal az üdvös kiváltsággal, hogy folyton Isten kegyelmes jelenléténél időzhet. 

Habár romlott állapotának régi természete alattomosságának és gonosz voltának tökéletes tudatában van, mindazáltal hitbizonyosságának diadalmas kitörésével énekel: „De én mindenkor veled vagyok”. 

Kedves lélek, ha osztozkodnod kell Ászáf vallomásában és állapotában, úgy törekedj arra, hogy vele ezt is kiálthasd: „Mindazáltal, mivel Krisztusé vagyok, mindenkor Isten mellett maradok!” 

Ami azt jelenti: mindenkor elméjében maradok; rám gondol folyton, hogy jólétemet elősegítse. 

Mindenkor szemei előtt. Az Úr szeme nem alszik, és nem szunnyad, hanem állandóan őrködik felettem, hogy jól legyen dolgom. 

Mindenkor az Ő kezében, úgy, hogy soha senki ki nem ragadhat engem az Ő kezéből. 

Mindenkor az Ő szívén, keblén hord engem emlékezetnek okáért, miképpen a főpap az Izráel tizenkét nemzetségének neveit mellén hordta, hogy azokról mindig megemlékezzen. 

Mindig megemlékezem rólad, óh, Isten! Szeretetteljes szíved folyton értem dobog. 

Mindig azt műveled bölcs gondviselésed szerint, ami javamra szolgál. 

Szívedre és karodra helyeztél engem, mint egy pecsétet. 

Erős a Te szereteted, mint a halál, sok vizek sem olthatják el ezt a szeretetet, még a folyóvizek sem. Bámulatos kegyelem! 

Krisztusban nézel engem s jól lehet saját szemeim előtt gyűlölt vagyok, mindazáltal kedvet találsz bennem, mert Krisztus igazságába vagyok öltözve és vérében megmosva kedvessé lettem Előtted ama Szerelmesben. Így mindig kegyelmedben vagyok „s te melletted maradok”. 

Itt vigasz és felüdülés van az aggódó lélek számára. 

Ha a vihar megrázott bensőleg, nézz a nyugalomra, mely körülvesz. 

„De”, óh, mond ezt szívedben és tedd magadévá az e szavak által nyújtott békét az élet minden viszonyai között, szomorúság és kételyben egyaránt! 

„De én mindenkor veled vagyok”. Melletted maradok.

BALGATAG...❣️

„💞Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.” (Zsoltárok 73,22)

Vedd figyelembe, hogy ez egy Isten szíve szerinti férfi vallomása, s amikor belső életét ecseteli nekünk itt, azt mondja: „akkor balgatag és tudatlan voltam én”.
Ez a szó: „balgatag” többet mond annál, amit e kifejezés közönséges használatban jelent. 

Ászáf írja ugyanebben a zsoltár előző verseiben: 

„Mert irigykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét”, amiből kitűnik, hogy az a hiú balgatagság, melyre Ászáf mindkét helyre céloz, bűnös volt. 

Alázatosan beismeri, hogy „balgatag”. 

Hogy milyen balgatag, azt nem mondhatja meg, bűnös balgaság volt, bolondság, melyet nem menthet a gyarlóság, hanem kárhozatos a keménynyakúság és szándékos bárgyúság miatt, mivel bosszantotta őt az istentelenek ideiglenes szerencséjének látása és elfelejtette, hogy milyen rettenetes vég vár azokra. 

Jobbak vagyunk mi Ászáfnál, hogy bölcseknek mondhatnánk magunkat? 

Beismerjük talán, hogy a tökéletesség felé igyekszünk, vagy, hogy a fenyíték vesszeje már kiűzött belőlünk minden akaratosságot?

Oh, ez ostoba gőg volna! Ha Ászáf balgatag volt, mennyivel balgatagabbnak ítélnénk magunkat, ha látnánk, hogy miként áll velünk e dolog! Tekints vissza keresztyén, gondolj arra, mennyire kételkedtél Istenben, holott hű volt hozzád.

Gondolj balgatag kiáltásodra: „Nem úgy, Atyám”, - amikor téged megkeserített, hogy annál gazdagabban megáldhasson, gondolj azokra az időkre, amikor sorsod intézését borús ábrázattal vizsgáltad, Isten csodálatos vezetését felismerted és fájdalmas kiáltásba törtél ki:

„Minden ellenem van”, holott mindennek javadra kellett válni!

Emlékezz rá, milyen gyakran választottad a bűnt mulandó kedvteléseidre, amely kedvtelések keserű gyökérré váltak részedre! Való igaz, ha ismernénk szívünket, be kellene vallanunk bűnös balgatagságunkat és értelmetlenségünket, s e balgatagságunknak tudatában ahhoz az üdvös elhatározáshoz kellene jutnunk, mint Ászáfnak, hogy egyedül Istennél van bölcsesség és felkiáltanánk:
„A te tanácsoddal igazgatsz engem!”

ÍGÉRETEK❣️

„💞Nagy és becses ígéretek.” (2 Péter 1,4)

Ha az ígéretek drága értékét tapasztalatból akarod megismerni és azokat szívedben élvezni, 

akkor gondolkozz sokat azok felől. Némely ígéret hasonló a sajtoló kádban lévő szőlőfürthöz. 

Ha préseled, nedv folyik belőle.

 
A kegyelem biztosításairól szóló szent igék fölött való elmélkedés, igen gyakran azok beteljesedésének előjátéka. Mialatt azokon gondolkozol és értük sóvárogsz, a keresett áldás észrevétlenül rád száll és felüdít téged.

 
Némely hívő, aki epekedett a megígért üdv után, segélyt és meghallgatást talált és megkapta a biztosított kegyelmet, amely az isteni ígéretek fölött való elmélkedés közben enyhe esőként hullott lelkébe. 

Utóbb teljes örömmel tapasztalhatta, hogy az ígéreteket elsajátíthatta a saját szívének.

De az ígéretek fölött való elmélkedés mellett igyekezz arra is, hogy azt, mint Isten igaz beszédét fogadhasd szívedbe. 

Mondd ezt önmagadnak: „Ha valamely ember ígéretéről volna szó, tekintetbe venném annak az embernek képességét és lelkületét, aki nekem az ígéretet tette.”

 
Így áll a dolog Isten ígéretével is. Tekintetemet nem annyira a kegyelem nagyságára kell vetnem – amely talán ingadozóvá tehetne – hanem inkább Annak nagyságára, aki a kegyelmet ígéri; az fel fog bátorítani. Kedves lélek, Isten az, igen, Isten maga; Isten pedig nem hazudhat, ha valamit megígér.
E beszéde, amelyet most szívedben forgatsz, olyan igaz, mint az Ő lényének valósága. 

Ő változhatatlan Isten.

 
Nem változtatja meg szavát és nem vonja vissza ajkának vigaszát.
Hatalomban sincs Nála hiány. A menny és föld teremtő Istene az, ki velünk beszél ígéreteiben.
Bölcsesség sem hiányzik Nála a helyes idő megválasztására, mert tudja a napot és órát, melyen nyilvánítsa kegyelmét irántunk. 

Tehát mivel látom, hogy ez a hű, változhatatlan hatalmas és bölcs Istennek a beszéde, 

hiszek az Ő ígéreteinek. 

Ha így fogjuk fel az ígéreteket és Arra tekintünk, aki azokat tette, úgy felüdít bennünket kedvessége és részesülni fogunk azoknak beteljesedésében.

KRISZTUSBAN BÍZNI❣️

„Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítva, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, 

a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (2 Péter 1,5-7)

Ha a teljes hitbizonyosság megbecsülhetetlen kegyelmét a Szentlélek áldásos befolyása és támogatása mellett élvezni akarod, akkor tedd azt, amit a Szentírás mond: „Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítva;” légy rajta, hogy hited valódi legyen, hogy ne csak észhit legyen, hanem együgyű hit, mely csak Krisztusban bízik és egyedül Krisztusban. Figyelj szorgalmasan bátorságodra. 

Kérd Istent, hogy adjon neked oroszlán-homlokot, hogy isteni fiúságod tudatában felemelt fővel járhass rettenthetetlenül. Tudakozd szorgalmasan az Írást és erősödj meg a tudományban: mert az isteni ige és akarat világos ismerete hited leghatalmasabb erőssége. Igyekezz megérteni a Szentírást, lakozzon annak tartalma bőségesen szívedben.
Ha ezt megtetted, akkor „a tudomány mellé ragassz mértékletességet.”

Őrizd testedet: légy mértékletes a lelki javak használatában. Tarts mértéket gondolatban és szóban, életedben és érzéseidben. Ahhoz pedig fűzz az Isten Szentlelke által: türelmet. Kérd Őt, hogy ajándékozzon neked türelmet, mely minden kísértést meggyőz. Ha majd kísértésbe esel, olyannak találtass, mint az arany. Fegyverkezz fel türelemmel, hogy ne zúgolódj, se bátorságod el ne hagyjon megpróbáltatásaid idején. Ha e kegyelmét elérted, azután gyakorolj istentiszteletet. Az isteni tisztelet több a jámborságnál. Isten magasztalása legyen életed célja. Járj az Ő arca előtt! 

Maradj közelében, keresd barátságát, ez isteni tisztelet. Ezekhez fűzz atyafiakhoz hajlandó szívet.

Szeresd az összes szentet. Ehhez pedig sorakoztasd az általános szeretetet, mely mindenki felé nyújtja kezét és szereti azoknak lelkét. 

Ha ezek az ékességek díszítenek, akkor ahhoz mérten, amennyire e mennyei erényeket gyakorolod, „hivatásod és választásod” felől világos meggyőződéshez jutsz.

AZ ÚR SZABADÍTÁSA❣️

„💞Megálljatok és nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek” (2 Mózes 14,13)

Ezekben a szavakban Isten parancsa van, mely arra az időre szól a hívőknek, amikor súlyos harcokat vívnak és rendkívül nehéz helyzetbe jutnak. 

Amikor nem mehet sem vissza, sem előre, jobbról és balról be van kerítve. Mit tegyen most?

A Mester szava hozzá ez: „Légy veszteg”. Nagyon jó, ha ilyenkor Mestere szavára hallgat, mert jönnek más sok rossz tanácsadók haszontalan ajánlatokkal. 

A kétségbeesés azt súgja neki: „Heverj le és halj meg, hadd vesszen minden”. 

Isten pedig azt akarja, hogy bátrak és vidámak legyünk s a legrosszabb időben is örvendezzünk szeretetében és hűségében.

A gyávaság azt beszéli be nekünk: „Térj vissza; úgysem tarthatsz ki végig a hitéletben nehezedre fog esni”.
Azonban bármennyire szorítson is sarokba a sátán átkos munkájával, mégsem követheted őt, ha Istennek igazán gyermeke vagy. Istenednek isteni „legyen”-e, az Ő erejében való naponként növekedésre hív fel téged s így győzelmet aratsz folyton, mert sem a halál, sem a pokol le nem teríthet diadalútjáról.

S ha egy kevés időre veszteglésre leszel felszólítva, az csak azért történik, hogy megerősödve és új erővel ellátva, ismét győzelmesen folytathasd pályafutásodat. 

Az elhamarkodás azt mondja: „Tegyél már valamit. Rugaszkodj neki, vesztegelni és várakozni hasztalan”. 

Azt gondoljuk, hogy végre már tennünk kellene valamit, meg kell mozdítani kezünket.

Ahelyett, hogy az Úrra néznénk, aki nem csak valamit, hanem mindent meg akar tenni.
A hiú képzelődés dicsekszik: „Ha előtted a tenger, csak menj neki bátran és várd a csodát, 

amely be fog következni”.
De a hit nem hallgat sem a képzelődésre, sem a kétségbeesésre, sem a gyávaságra, 

sem a hirtelenkedésre, hanem az Isten beszédére és parancsára: 

„Légy veszteg”, mint férfi tartsd magad tettre készen a további intésre és figyelj türelmesen és bátran a vezető hangra.

Rövid várakozás után Isten azt fogja neked mondani, amit egykor Mózes mondott Izrael népének: „Induljatok el!”