(Lukács 23,27)
A gyülevész nép között, amely Urunkat és Megváltónkat zajosan kísérte az igazságszolgáltatás helyére, volt néhány kegyelemben részesült lélek, akiknek keserű fájdalma jajgatásban és sírásban nyert némi könnyebbülést, - igen alkalmas gyászinduló volt a fájdalom ezen útján.
Ha lelkem képes a Megváltóra gondolni, keresztjét ahogy cipeli a Golgota felé, akkor azokhoz az istenfélő nőkhöz csatlakozik és velük sír. Itt alapos ok van a sírásra.
Olyan ok, amely jóval nagyobb, mint ahogy azt a gyászoló nők gondolták.
Ha lelkem képes a Megváltóra gondolni, keresztjét ahogy cipeli a Golgota felé, akkor azokhoz az istenfélő nőkhöz csatlakozik és velük sír. Itt alapos ok van a sírásra.
Olyan ok, amely jóval nagyobb, mint ahogy azt a gyászoló nők gondolták.
Ők gyászolták a bántalmazott Ártatlanságot, az üldözött Lélekjóságot, a vérző Szeretetet, a halálra adott Szelídséget; de az én szívemnek még mélyebb és fájdalmasabb oka van a sírásra.
Bűneim voltak a hóhérsegédek, amelyek a szent hátat megszaggatták és a vértől csepegő homlokot tövissel koronázták. Bűneim kiáltották: „Feszítsd meg, feszítsd meg!” és adták fel drága vállára a keresztfát.
Az Ő halálra adása bőséges ok az örökkévaló gyászra és fájdalomra, de, hogy én voltam az Ő gyilkosa, ezt több, végtelenül több mint hogy azt bármennyi szegény könnyzápor valaha kifejezhetné.
Hogy azok a nők miért szerették és miért siratták az Úr Jézust, az nagyon világos, de nekik sem lehetett nagyobb okuk a szeretetre és fájdalomra, mint az én tulajdon lelkemnek.
Bűneim voltak a hóhérsegédek, amelyek a szent hátat megszaggatták és a vértől csepegő homlokot tövissel koronázták. Bűneim kiáltották: „Feszítsd meg, feszítsd meg!” és adták fel drága vállára a keresztfát.
Az Ő halálra adása bőséges ok az örökkévaló gyászra és fájdalomra, de, hogy én voltam az Ő gyilkosa, ezt több, végtelenül több mint hogy azt bármennyi szegény könnyzápor valaha kifejezhetné.
Hogy azok a nők miért szerették és miért siratták az Úr Jézust, az nagyon világos, de nekik sem lehetett nagyobb okuk a szeretetre és fájdalomra, mint az én tulajdon lelkemnek.
A naini özvegyasszony a sírból kapta vissza fiát – én az új életre lettem feltámasztva.
Péter anyósa lázból gyógyult meg – én pedig a bűn nehéz nyomorából.
Péter anyósa lázból gyógyult meg – én pedig a bűn nehéz nyomorából.
Mária Magdolnából hét ördögöt űzött ki – belőlem egész légiót.
Mária és Márta gyakran fogadták szállásra – Ő most bennem lakik.
Mária és Márta gyakran fogadták szállásra – Ő most bennem lakik.
Anyja hordozta Őt, bennem pedig alakot öltött a dicsőség reménységére.
Tartozás tekintetében nem állok hátrébb a szent asszonyoknál, tehát a hálás gyászolásban sem akarok mögöttük maradni.
„Tőled el nem szakaszt többé semmi sem;
Tied leszek, mígnem ott örvend lelkem,
Hol szerelmedről örökké zengnek
Angyalseregek”.
Tartozás tekintetében nem állok hátrébb a szent asszonyoknál, tehát a hálás gyászolásban sem akarok mögöttük maradni.
„Tőled el nem szakaszt többé semmi sem;
Tied leszek, mígnem ott örvend lelkem,
Hol szerelmedről örökké zengnek
Angyalseregek”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése