Ő NAGYON FÉLTÉKENY ÚR❣️

„💞Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr.” (Náhum 1,2)

Urad nagyon féltékeny a te szeretetedre, kedves hívő lélek.
Kiválasztott téged, akkor nem viselheti el, hogy mást többre becsülj Tőle.
Saját vérével szerzett meg téged?
Akkor nem szenvedheti el, ha azt gondolod, hogy önmagadé vagy és e világhoz tartozol.
Olyan szeretettel szeretett téged, hogy nélküled nem maradhatott a Mennyben, inkább meghalt, hogy te el ne vessz, azért nem viselheti el, hogy az Ő szíve és a te szíved közé tolakodjon valami.

Nagyon féltékeny a te bizalmadra. Nem tűrheti el, hogy valami testi dologban bízz. 

Nem tűri meg, hogy üres kutakat áss, mialatt az élő víznek kiáradó kútfeje ingyen folyik neked.
Örül annak, ha Rá támaszkodunk, de ha ragaszkodásunkkal és függésünkkel máshoz fordulunk, ha saját bölcsességünkben bízunk, vagy valamelyik barátunk bölcsességében, vagy ami a legrosszabb, saját tetteinkben véljük bizalmunkat, akkor az nem tetszik Neki és megfenyít, hogy ismét magához vonjon.

Ő nagyon féltékeny társaságunkra is. Senkivel se társalogjunk olyan szorgalmasan, mint a mi Urunk Jézussal.
Csak Benne maradni, az a hű szeretet, de a világhoz adni magunkat, nyomorunk kellő enyhítését testi vigaszban feltalálni, sőt még hittestvéreink társaságát a Vele való láthatatlan közösség fölé helyezni, nem más, mint féltékeny Urunk megsértése. 

Azt óhajtja egyedül, hogy Benne maradjunk és állandó közösségét élvezzük.

Némely próbának melyeket ránk küldd, csak az a célja, hogy szívünket elválassza a teremtett világtól és annál bensőbben magához bilincselje azt.
Az a buzgóság, mely minket Krisztus közelében kíván visszatartani, vigaszt is nyújt nekünk, mert ha annyira szeret, hogy szeretetünk iránt nem közömbös, úgy biztosak lehetünk abban, hogy nem tűri meg, hogy nekünk ártson valami és megvéd ellenségeinktől.

Óh, bárcsak még ma nyernénk kegyelmet arra, hogy szívünket szeplőtlen és szent tisztaságban megőriznénk szeretett Urunk számára és iránta való szent odaadással befognánk szemeinket a világ minden megtévesztése elől!

KRISZTUS LEGYEN az Ő ÉLETE❣️

„💞Annak okáért menjetek ki közülük, és szakadjatok el.” (2 Korintus 6,17)

Habár a keresztyén e világban él, mindazáltal ne legyen e világból való. 

Különbözzön attól életének magasztos célja által.
„Krisztus” legyen „az ő élete”.

Akár eszik, akár iszik vagy bármi egyebet cselekszik, mindent az Isten dicsőségére tegyen. 

Gyűjthettek kincset magatoknak, de a mennybe gyűjtsétek azt, hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti és a lopók ki nem ássák, sem el nem lopják. Iparkodhattok meggazdagodni, de az legyen dicsekedésetek, hogy „gazdagok vagytok hittel és jócselekedetekkel”. 

Élvezhettek örömöket, de ha örömötök van, énekeljetek, „nagy kedvvel énekelve i ti szívetekben az Úrnak”. 

Ne szabjátok magatokat e világhoz sem szellemetekben, sem hajlamaitokban.
Ha alázatosak maradtok Isten előtt, ha mindenkor megemlékeztek az Ő jelenlétéről, ha örültök a Vele való társaságnak és ha törekedtek akaratát megismerni, akkor bebizonyítjátok, hogy mennyei nemzetség vagytok. 

Hasonlóképpen „szakítsátok el magatokat” e világból cselekedeteitek által is. 

Ami jó és helyes, azt tegyétek, ha károtokra van is.

Ami igazságtalan, ha az nagy nyereséggel járna is, gyűlöljétek azt, mint bűnös dolgot, Mesteretekért.

Ne legyen közösségetek a sötétségnek ama haszontalan cselekedeteivel, hanem meg is feddjétek azokat.
Járjatok méltóképpen magas hivatalotokhoz és választásotokhoz. 

Kedves keresztyén, gondold meg, hogy te a királyok királyának fia vagy. 

Azért óvd meg magadat a világ szennyétől.
Ne piszkold be azokat az ujjakat, melyek nemsokára a mennyei aranyhárfa húrjait fogják pengetni.
Ne hagyd szemeidet a testi kéj ablakain betekinteni, melyek nemsokára szépségében látják a Királyt.
Ne szennyezd be lábaidat posványos mocsárban, hisz azok nemsokára a mennyei város aranyutcáin fognak járkálni.
Ne engedd megtelni szívedet gőggel és keserűséggel, mert kevés idő múlva a menny tölti azt meg és végtelen örömtől fog áradozni.

„Utánam! Krisztus így kiált,
Keresztyének mindnyájan!
Ki-ki tagadja meg magát
S a lábaim nyomában
Engem követve lépjetek,
Felvévén kereszteteket!”

KRISZTUS SZOLGÁINAK HIVATÁSA FELÜLRŐL VAN❣️

„💞Azután felment a hegyre, és magához szólította, akiket akart; és hozzá mentek.” (Márk 3, 13)

Jézus itt korlátlan hatalma és isteni felségjoga szerint választott.
A türelmetlen lelkek forrongnak és dühöngnek bár, hogy nem lesznek a legmagasabb kegyre méltatva, de te örülsz azon, drága lélek, hogy az Úr Jézus azokat hívja, akiket akar.
Ha csak ajtónállónak fogad el házába, mégis elragadtatva köszönöm meg és magasztalom Őt kegyelméért, hogy megengedi nekem, hogy valami szolgálatot tegyek Neki.
Krisztus szolgáinak hivatása felülről van.
Az Úr Jézus a hegyen áll, magasan felülemelkedve e világon szentségben, komolyságban, szeretetben és hatalomban.
Azoknak, akiket szólított, azoknak fel kellett hozzá menniük a hegyre. 

Törekedniük kellett Ő hozzá emelkedni azáltal, hogy Vele folytonos társaságban éljenek.
Talán nem képesek magas címeket és tiszteletbeli állásokat elérni, vagy ragyogó tanultsággal kitüntetni magukat, de mint egykor Mózesnek, fel kell menniük Isten hegyére és a láthatatlan Istennel bizalmas érintkezést folytatni, különben soha sem lesznek arravalók, hogy a békesség evangéliumáról tanúskodjanak és azt hirdessék.
Jézus a magányba vonult, hogy az Atyával való benső közösség által felüdítse magát:
Nekünk is ebbe az isteni közösségbe kell jutnunk, ha áldás akarunk lenni embertársainkra.
Nem csoda, ha az apostolok a lélek erejében jöttek alá a hegyről, hol Jézus közellétét háborítatlanul élvezhették.
Törekedjünk ma az Istennel való közösség magaslatát megmászni, hogy alkalmassá legyünk ottan a nekünk osztályrészül jutott élethivatásra.
Ne nézzük addig senkinek se ábrázatát, míg Jézus arcát meg nem leljük.
A neki szentelt idő gazdag kamatot hoz.
Ördögöket űzhetünk, csodákat tehetünk, ha Isten erejével felövezve szállunk alá a világba.
De ezeket egyedül Krisztus adhatja nekünk.
Nem ér semmit, ha az isteni küzdelemre vállalkozunk, de még fel nem szereltük magunkat isteni fegyverekkel.
Jézust kell látnunk, az a fő dolog. Időzzünk a kegyelem trónjánál, mígnem kijelenti magát nekünk úgy, ahogyan e világnak nem jelentette meg, azután mondhatjuk teljes bizonyossággal:
„Kik Vele együtt voltunk a szent hegyen”.

A BUZGÓ IMA LEGYŐZI a KEGYELEM ISTENÉT❣️

„💞Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz.” (Jeremiás 33, 3)

Ezek a szavak az eredeti nyelvből különbözőképen fordíttatnak le.
Egy fordítás így hangzik: „Nagy és magasztos dolgokat mutatok neked”.
Egy másik: „Nagy és hihetetlen dolgokat hirdetek neked”.
A keresztyén tapasztalataiban tényleg hihetetlen és különös dolgok fordulnak elő.

A lelki élet összes fejleményei nem egykönnyen közelíthetők meg. 

Jóllehet az általános tapasztalatokat, a bűnbánat, hit, öröm és remény érzéseit a hívők családjának minden tagja élvezi, de létezik az elragadtatásnak, a társalgásnak, a Krisztussal való öntudatos közösségnek egy magasabb országa, mely korántsem képezi még a hívők általános lakóhelyét.
Nem élvezzük mindnyájan Jánosnak azt az előjogát, hogy Jézus mellén nyugodhatnánk; sem Pálét, ki elragadtatott a harmadik égbe.

Az isteni dolgok felől való tapasztalati tudománynak vannak olyan magaslatai, melyről a ravaszság sasszeme és a világi bölcsesség elméssége még sohasem bírt sejtelemmel, csak egyedül Isten vezethet oda fel.

De az a tüzes szekér, amelyen bennünket odavisz és azok a tüzes lovak, melyek azt a szekeret húzzák, a komoly ima. A buzgó ima legyőzi a kegyelem Istenét.

 „Mikor erős volt, küzdött az Istennel. 

Küzdött az angyallal és legyőzte; sírt és könyörgött néki. Béthelben találta meg őt, és ott beszélt velünk.”

A komoly ima a Kármel hegyére viszi a keresztyént és képessé teszi arra, hogy az eget befedezze az áldás felhőivel, a földet pedig a kegyelem áradatával.
A komoly ima felviszi a keresztyént a Pizga hegyére és megmutatja neki az ígért örökséget; a Tábor hegyére emel és megdicsőít, mígnem hasonlók leszünk e világon az Úrnak ábrázatához.
Ha a föld alkotta közönséges tapasztalatnál magasabb dolgokat akarsz elérni, nézz fel arra a sziklára, mely feletted magaslik és figyeld meg azt a kitartó ima ablakából hitszemeiddel. 

Ha a te részedről magad felől kinyitod az ablakot, a másik oldalon nem fog bezáródni.

„Mondjunk hát hő imát,
Mely Istenhez érjen,
Felhőkön átmenjen.”

KRISZTUSSAL ÖSSZEKÖTVE❣️

„💞Tőlem származik a te gyümölcsöd!” (Hóseás 14, 9)

A mi gyümölcsünk Istennél található a Vele való összeköttetésünkből kifolyólag.
Az ág gyümölcse egészen a gyökértől függ. Szakítsátok meg közöttük az összeköttetést, meghal az ág és nem terem több gyümölcsöt.
Krisztussal való összeköttetésünknek köszönhetjük csak, hogy gyümölcsözhetünk.
Valamennyi szőlőfürt először a gyökérben volt, a tőke törzsén áthatolva, a vessző nedvedényein átfolyt és látható fürtté képződött; de először a gyökérben volt. 

Így minden jócselekedet Krisztusban van először, majd azután válik rajtunk láthatóvá, mint gyümölcs. 

Óh, kedves lélek, becsüld nagyra a Krisztussal való magasztos összeköttetést, mert csak az lehet forrása mindannak a termékenységnek, amit magadnak remélhetsz. 

Ha nem volnál Krisztussal egyesülve, akkor bizonyára száraz ág lennél.

Gyümölcseink Istentől jönnek az isteni áldásokból kifolyólag.
Ha a harmatcseppek az égből hullnak, ha a felhők felülről tekintenek alá és cseppfolyós gazdagságukat alá csepegtetik; ha a napfény duzzasztja a szőlőszemeket, akkor minden égi adomány ezt súgja és mondja a fának: „Tőlem származik a te gyümölcsöd!” 

A gyümölcs sokat köszön a gyökérnek - ami a gyümölcsözéshez szükséges - de sokat köszön a kívülről jövő befolyásoknak is.
Mily sokat köszönünk mi Isten kegyelmes gondviselésének, amely által folyton gondoskodik felüdülésünkről, oktatásunkról, vigaszról, erőről és minden szükségünkről. 

Mindezeknek köszönhetjük tevékenységünket és erényeinket.

Gyümölcseink Istentől jönnek, rajtunk végzett bölcs munkája folytán is. 

A kertész éles kése elősegíti a fa gyümölcsözését, megtakarítja a termőágat, a fölösleges hajtást pedig eltávolítja.
Így van ez nálad is kedves keresztyén, azzal az ápolással, melyben az Úr részesít. 

„Az én Atyám a szőlőműves.
Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.” 

Mivel tehát összes lelki gyümölcseink létrehozója Isten, adjunk Neki dicsőséget megváltásunkért, erényeink és üdvösségünkért.

A LÉLEK MEGMENTÉSE ❣️

„💞És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbontották ama háznak fedelét, ahol Ő volt, és rést törvén, leeresztették a nyoszolyát, amelyben a gutaütött feküdt.” (Márk 2, 4)

A hit talál találékony. A ház tele volt, az ajtóhoz vezető utat elzárta a sokaság, azonban a hit talált utat, amelyen az Úrhoz jutott és a gutaütött embert Hozzá vihette.
Ha a megszokott eszközökkel nem tudjuk a bűnösöket oda vinni, ahol a Megváltó van, akkor rendkívüli eszközökhöz kell nyúlni. Ahol sürgős a dolog, ott nem szabad veszélyek és kellemetlenségek miatt azt abbahagyni.
Az Úr Jézus ott volt, hogy gyógyítson. Tehát legyen, ami lesz, a hit merészen megtesz mindent, hogy az ő szegény, gutaütött terhe bűnbocsánatot nyerjen. Óh, bár volna merész hitünk, hogy bátrabb bizalmunk lenne a Megváltóban.

 
Bár ez terjedne el közöttünk! Akarunk-e ma olyan hitet szerezni, kedves lélek?
De nem csak magunknak, hanem zarándoktársainknak is; és törekszünk-e ma valamilyen jócselekedetet véghezvinni, lelkeket menteni és az Urat dicsőíteni?

A világ minduntalan újabb felfedezéseket tesz.
A felfedezési szellem segítségére van a testies törekvésnek és vágyakozásnak. 

Nem fedezhet-e fel a hit is valami újabb eszközt az elvetettek megközelítésére, kik körülöttünk hevernek.
Jézus jelenléte idézte elő azt a bátorságot, amely minden nehézséget diadalmasan legyőzött a gutaütöttet vivő négy emberben. Nincs-e most is közöttünk az Úr?
Kerestük és szemléltük-e ma reggel az Ő arcát?
Tapasztaltuk-e magunkon az Ő gyógyító hatalmát?
Ha igen, akkor be az ajtón, ablakon és tetőn keresztül!
Zúzzatok össze mindent, ami akadályoz.
Munkálkodjatok, hogy a szegény, nyomorult lelkeket Jézushoz hozzátok.
A lélek megmentéséhez mindazon eszköz beválik, melyet a hit és szeretet szemel ki igazságban arra nézve.

 
Ha a testi éhség át tudja törni a kőfalat, a lélek utáni éhséget lehetetlen céljában feltartóztatni.
Óh, Uram, tégy ügyessé minket, új eszközt feltalálni, hogy hogyan közelíthessük meg a szegény bűnbeteg embereket és adj bátorságot, hogy őket minden ellenálló akadályokon át Hozzád vihessük.

FÉYT TERJESZTENI❣️

„💞Az elfordult és elvet emedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon.” (Filippi 2, 15)

A lámpást világításra használjuk.
A keresztyén embernek olyan fényt kell terjeszteni életével, hogy senki se élhessen vele egy hétig sem anélkül, hogy az evangéliumot meg ne ismerné.

Beszéde és szavai olyanok legyenek, hogy mindenki, aki körülötte van, világosan felismerje,
hogy mely lélek gyermeke és kinek szolgál, és hogy Jézus képét visszatükröződve lássák minden tettében. A lámpásnak vezetni kell. 

Támogatásunkban kell részesíteni azokat, kik körülöttünk a sötétségben lakoznak. 

Eléjük kell tartanunk az életnek igéjét. 
A Megváltóhoz kell utasítanunk a bűnösöket és a fáradtakat az isteni nyughelyre.
Némelyek gyakran olvassák a Szentírást, de nem tudják megérteni.
Legyünk azonnal készek, mint Fülöp, az üdv után vágyókat az Isten Igéjének jelentősége felől oktatni, az üdvösség útját előttük megvilágítani és az istenfélő életet magasztalni.

A lámpásnak óvni is kell. Szirteken és zátonyokon világítótornyokat állítanak fel.
A keresztyéneknek tudniuk kell, hogy mindenütt e világon mindenféle hamis lámpások vannak, azért az igaz világosság annál szükségesebb. 

A sátán partszéli rablói mindig lesben állnak és bűnre csábítják az istenteleneket az élvezet csalogató ígéreteivel.
Hamis fényt gyújtanak, de rajtunk áll, hogy minden veszélyeztető sziklára kitűzzük az igaz világosságot és mindenképen rámutassunk arra, hová vezetnek azok, hogy mentesek legyünk minden ember vérétől és fénylegyünk, mint lámpások e világon.

A lámpás vigasztaló hatást is gyakorol, éppen úgy a keresztyének is.
A keresztyén vigasztaló legyen, kedves szavakkal szájában és benső részvéttel szívében.
Napfényt vigyen magával, ahol csak jár és boldogságot terjesszen maga körül, minden útjaiban.

„Mint a nap az égboltjáról,
Jó és rosszra hint sugarából,
Olyan légy te keresztyén!
Tanulj Krisztusként szeretni,
Ebben Hozzá hasonlítani,
Bármilyen a körülmény!”