A KEGYELEM SÓJA❣️

„💞…sót pedig akármennyit.” (Ezsdrás 7,22)

Sót használtak minden égőáldozatnál és „az Úrnak tüzénél” s mivel annak fenntartó és tisztító ereje van, érthető mintaképe ez az Isten kegyelmének a lélekben.
Megérdemli ez teljes figyelmünket, hogy amikor Artaxerxes Ezsdrásnak sót adott, nem szabott határt a mennyiségnek, mi pedig bizonyosak lehetünk abban, hogy a Királyok Királya, az Ő „királyi papsága” javára nem adja szűken a kegyelmet, mely neki áldozatánál nélkülözhetetlen.

Sokszor hiányt látunk önmagunkkal kapcsolatban, de az Úrnál soha. 

Aki sok mannát szeretne gyűjteni, az tapasztalja, hogy csak annyi áll rendelkezésre, amennyire éppen szüksége van és kívánatos.
A szellemi Jeruzsálemben soha nincs olyan drágaság, hogy ennek polgárai kénytelenek lennének a kenyeret mérték szerint enni és vizüket mérték szerint inni.
Több dolog szükséges Isten kegyelmi háztartásához, például: részünkre az ecet és epe olyan pontossággal mérődik, hogy soha nem kapunk abból egy cseppel sem többet, de a kegyelem sójára nézve nem szabatott határ.

„Mindent, amit imáitokban kértek, megkapjátok, ha hisztek”.
A szülőknek el kell zárnia a gyümölcsöt és az éléskamrában lévő édességet, de a sótartót ne helyezze lakat alá, mert ritka gyermek az, ki azt keresné. Lehet valakinek sok pénze vagy sok becsülete, de soha nem részesedhet túl sok kegyelemben, kegyelmi fölösleg lehetetlen.
Több gazdagság, több gond, ámde több kegyelem, több öröm.
Aki bölcsességben nevelkedik, sokat nyugtalankodik, de a szellemi kegyelem bősége bőséges öröm. 

Hívő lélek! Borulj le a kegyelem zsámolya előtt és kérj a mennyei sóból eleget. 

Ez felüdít bajaidban, melyek sótlanul nagyon ízetlenek és nem emészthetők, az tartja fenn szívedet egészségben, ami különben elrothadna és megromlana, ha nem kapna sót, de megöli bűneidet is, mint ahogyan a só megöli a férget. 

Sokra van szükséged, tehát kérj sokat és kapni fogsz eleget, mert az Úr kegyelme az égig hat és az Ő igazsága a felhőkön is túl.

ÖRÖK UTAK❣️

,,💞Témán felől jön az Isten, Párán hegyéről a Szent.” (Habakuk 3,3)

Felségesek az Úrnak útjai, mert az úrnak útjai állhatatosak. Kénytelenek vagyunk hangoztatni: 

„Isten, szent a Te utad!”
Az emberek útjai állhatatlanok, de az Úréi örök utak.
Sok alapja van ennek a vigasz teljes igazságnak, figyeljük meg mindjárt ezt: az Úrnak útjai a bölcs végzések eredménye.
Ő minden dolgot akaratának tanácsa szerint fog fel.
Az ember cselekménye sokszor a hevületes szenvedélyek következménye vagy a rettegett félelmeké, amiket követ a bánat és a fájdalom, de a Mindenhatót semmi sem lepheti meg, s nem történhetik más csak az, amit előre meghatározott.
Az Ő útjai a megváltozhatatlan lény gyümölcsei, melyekben felismerhetők az Istennek változhatatlan és örök tulajdonságai.
Csakis úgy, hogy az Örökkévaló is alá lenne vetve a változandóságnak, akkor az Ő útjaiban és cselekedeteiben is az lenne, de Ő örökké változhatatlan. örökké igazságos, kegyelmes, hű, bölcs és szeretetteljes, így tehát ugyanazon kiválóságok tüntetik ki útjait is mindenkor.
De, mert Istennél nincs változás, sem a világosságnak, sem a sötétségnek változása, tehát útjai is örökké hasonlóan változhatatlanok maradnak.
Nem létezik semmiféle külső ok arra nézve, ami Isten útjait gátolhatná, mert azok egy ellenállhatatlan erő működései.
„Feláll az Isten és elosztja a földet, rájuk tekintett és elolvasztotta a pogányokat; megijesztetnek az örökkévaló hegyek, megaláztatnak az örökkévaló halmok, örökkévalók az Ő útjai.”
A nap és hold megállnak helyeiken a Te népednek szabadítására a Te Krisztusoddal.
Kicsoda tartóztathatná fel kezét és mondhatná Neki:
„Mit cselekszel?” De nem csak a hatalom ad állhatatosságot, mert Isten útjai szintén az örök igazság alapjainak kijelentése is s ezért nem múlhatnak el soha.
Az istentelenek magja kivész, de a jámborok és jók megmaradnak, mert az élet, mely bennük van, örökségükben sem távozik el tőlük.
Így tehát teljes bizalommal menjünk máris mennyei Atyánkhoz és gondoljuk meg, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyan az marad.
Őbenne Isten mindenkor kegyelmes az Ő népéhez.

HŰ AZ ÚR❣️

„💞Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt” (1Thessz. 5,24)

A mennyország az a hely, ahol nem leszünk többé a bűnnek alávetve, ahol nyugodtan és félelem nélkül pihenhetünk, s nem lesz szükség a szüntelen vigyázatra a fáradhatatlan ellenséggel szemben, mert ott nincs többé kísértő, ki botrányt vethetne lábaink elé.

 
Ott az istentelenek nem szomoríthatnak többé bennünket és a megfáradtak pihenhetnek.
A mennyország „makulátlan örökség” a tökéletes szentség országa, tehát a teljes zavartalan biztonság helye.

 
De vajon a szentek nem élvezik-e már ezen a földön is némelykor a boldog nyugalom és biztonság örömét? Isten igéje tanít minket, hogy mindazok, kik lelküket Krisztus oltalma alá helyezték és magukat kezeibe ajánlották, Őbenne hű és változhatatlan Védelmezőt bírnak.

 
Ha tehát ilyen tanra támaszkodhatunk, úgy akkor már e földön is örvendhetünk egy bizonyos biztonságnak, habár nem annak a magasztos és dicső biztonságnak, mely szabaddá tesz minket minden ingadozástól és elcsúszástól, de az a szent biztonság ez, mely Jézusnak egy bizonyos ígéretéből ered, hogy kik Ő belé vetik bizalmukat, azok egyike sem pusztulhat el, hanem Nála lesznek, ahol Ő van.

 
Kedves hívő lélek, mi gyakran és vidám hálával gondoljunk a szentek megoltalmaztatásáról szóló tanra, s szent buzgalommal tiszteljük Istenünknek ezt a hűségét.

Bár adná meg Istenünk nektek, biztonságotoknak azt az érzetét, melyet Jézusban kaphattok meg!
Adná meg nektek annak bizonyos tudatát, hogy neveitek bele vannak vésve kezeibe; bár megsúgná mindnyájatoknak e ígéretét: „Ne félj, mert én veled vagyok”.

 
Tekintsetek Őrá, a szövetséges kegyelem Kezesére, mert Ő hű és igaz, s így Ő van arra kötelezve titeket, leggyöngébb testvéreit, a választott néppel együtt előállítani az Isten trónja elé.
Ebben a boldog látomásban fogtok inni abból az Úrtól nektek készített must- és gránátalma borból és megízlelitek a paradicsom értékes gyümölcseit.

 
Gyönyörködni fogtok azon örömök előérzetén, melyek odafönn a tökéletesekké lett szenteket elragadtatják ama örömök következtében, ha ezt rendíthetetlenül hihetitek:
„Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt”.

MINDENKOR AZ ÚRRAL❣️

„💞És így mindenkor az Úrral leszünk” (1 Thessz. 4,17)

Milyen rövidek azok a kedves és gyöngéd látogatások, melyeket Krisztus tesz nálunk és milyen hamar múlnak!
Egy pillanatig szemléli Őt szemünk és kimondhatatlan és dicsőséges örömmel, de kevés idő múlva nem látjuk többé, mert „Barátunk eltávozott tőlünk ismét, mint az őz vagy a szarvas, úgy ugrándozik a hegyeken és szökik a halmokon; a fűszerek hegyére ment és nem legeltet többé a rózsák között”.

Ó, milyen gyönyörű dolog, hogy kilátás van olyan időre, amikor többé nem távolról szemléljük Őt, hanem majd színről-színre nézhetjük és legeltethetjük magunkat az Ő látásán, mikor nem csak, mint ideiglenes vendég jön hozzánk, ki csak egy éjjelt tölt nálunk, hanem örökké átkarol minket és dicsőségének kebelén ad nyugodalmat. 

Nemcsak néhány szempillantásig fogjuk Őt látni, hanem szünet nélkül örvendezhetünk benne.

„Szerelme lesz majd ott a nap,
Mely örök gyönyört osztogat”.

A mennyben nem fogja megszakítani gyönyörködésünket sem a gond, sem a bűn; nem fogják elhomályosítani szemeinket a könnyek; nem von el földi foglalkozás boldog és gyönyörteljes gondolatainktól, semmi sem fog hátráltatni abban, hogy szüntelenül és fáradhatatlan szemekkel szemléljük az igazság Napját. 

Ó, ha már az oly édes és dicső, hogy Őt itt egyszer-másszor néhány pillanatig megfigyelhetjük, milyen dicsőséges lesz az, ha örökké e kedves szemek közé nézhetünk, ha nem száll Ő és mi közöttünk zavaros felhő, ha nem lesz szükség többé szemünket elfordítani e gyengeséggel és fájdalommal terhes világra!

Ó, boldog nap, mikor jössz el már?
Emelkedjél, kelj fel te nap, mely soha nem megy többé le!

Az érzéki örömöket elhagyjuk, bármily hamar is, mert az gazdagon kárpótolva lesz részünkre.
Ha a halál csak átmenet a mi szeretett Megváltónkkal való hallhatatlan közösségbe, úgy a halál tényleg nyereség és ezeket a zavaros cseppeket elnyeli a diadalom végtelen tengere.

VÁR AZ ÚR❣️

„💞De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen” (Ézsaiás 30,18)

Isten késik néha az ima meghallgatásával.
Erre vonatkozólag a Szentírásban különböző példák vannak megőrizve; Jákób az angyaltól nem vette el az áldást csak hajnal felé, egy egész hosszú éjjelen át kellett Vele amiatt küzdenie.
A szegény görög, siro-főniciai nő sokáig egyetlen egy szótagot sem kapott válaszul. 

Pál háromszor könyörgött az Úrhoz, hogy „az ő testébe ragadott hegyes ösztön” vétetne el, 

de nem lett biztosítva afelől, hogy az eltávozik tőle, hanem ahelyett egy ígéretet kapott: hogy elégedjék meg Istennek kegyelmével.

Ha kopogtál az isteni kegyelem kapuján és nem kaptál választ: megmondjam-e neked, miért nem nyitotta meg az ajtót a mindenható Teremtő és miért nem engedett be téged? 

Atyánknak különös okai vannak, ha minket várakoztat.

Néha tejhatalmát és korlátlanságát akarja nekünk azzal bebizonyítani, hogy az ember ismerje el, 

hogy a Jehovának joga van adni vagy venni. Még gyakoribb az az eset, mikor üdvünkre nézve a késedelem válik szükségessé. Talán várnod kell, hogy ezáltal vágyad bensőbb és forróbb legyen. 

Isten tudja jól, hogy a várakozás az óhajt élteti s növeli; s ha téged várakoztat, segélyre szorult voltodat annál inkább beismered, a segítséget komolyabban keresed és a kegyelmet a hosszú késés miatt annál többre becsülöd.

Talán valami bűnös dolog tapad hozzád, melynek el kell távolíttatni, mielőtt az Úrnak örömében részesülnél.
Talán az üdvtervre nézve még hiányos a te értelmed, vagy valamiképpen még magadban bízol ahelyett, hogy együgyűen és teljesen az Úr Jézusba helyeznéd bizodalmadat.

Vagy pedig azért várakoztat Isten egy ideig, hogy végül kegyelmének gazdagságát annál teljesebben megmutassa neked. Imáid mind megőriztetnek a mennyben, s ha azonnal nem is hallgattatnak meg, 

nem lesznek elfelejtve, hanem kevés idő múlva beteljesednek örömödre és megelégedésedre.

Ne tömje be szádat az aggodalom és kétkedés, hanem folytasd tovább komoly esedezésedet.
„Könyörülvén-könyörül rajtad a te kiáltásodnak szavára; mihelyt hallja azt, azonnal megfelel neked”.

ISTEN ELŐTT KEDVESNEK LENNI❣️

„💞De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehérben fognak járni velem együtt, mert méltók rá.” (Jelenések 3,4)

Ezt a kifejezést a megigazulásra vonatkoztathatják.
„Fehér ruháikban járnak”; az jelzi a hit által való e megigazulás fölötti szakadatlan, folytonos és öntudatos örömöt; meg fognak arról emlékezni, hogy a Krisztus igazsága nekik tulajdoníttatott, hogy teljesen megmosattak és fehérebbekké lettek a frissen hulló hónál.

Ez a kifejezés örömeikre és fájdalmaikra is vonatkozik, mert a fehér ruha a zsidóknál ünnepi ruha volt.
Aki ruháját be nem fertőztette, mindig jókedvű és vidám arcú lehetett; ők tapasztalatból értik Salamon mondását:
„No, egyed vidámsággal a te kenyeredet és igyad vígan a te borodat, amíg kedvesek Istennek a te cselekedeteid”

**Aki Isten előtt kedves, az az öröm és gyönyör fehér ruháit fogja viselni, mindaddig, míg az Úr Jézussal való boldog közösségben jár.**
Miért van annyi kétely, annyi nyomor, annyi szomorúság és panasz?

 
Mivel sok hívő megfertőztette ruháját bűnnel és tévelygéssel, s azáltal elveszítik megváltásuk fölötti örömüket és az Úr Jézussal való boldogító közösséget; nem járnak többé idelent fehér ruhában.
Ez az ígéret arra is vonatkozik, hogy az Isten trónja előtt járnak fehér ruhákban. 

Aki idelenn nem fertőztette be ruháit, bizonyosan fehér ruhákban fog odalenn is járni, ahol a megdicsőültek tündöklő serege szüntelenül „Halleluját” énekel a Magasságosnak. 

Kimondhatatlan üdvösséget élveznek, egy nem sejtett üdvösséget, boldogságot, melyet a legmerészebb kívánság sem remélt elérhetni.

„Boldogok, akik megőrzik az Ő tanúbizonyságait, és akik teljes szívvel keresik Őt. 

Ó, bár igazgattatnának az én útjaim, a Te parancsolataidnak megőrzésére!”
Kegyelemből részeseivé lesznek mindennek, nem érdemből, sem cselekedetből. 

Fehér ruhákban fognak járni a Krisztussal, mert kegyelme által lettek „méltók” arra.
Az Ő boldogító közösségében inni fognak az élő víznek forrásából.

ISTEN VÁLASZTOTTJAI❣️

„💞És azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek” (1Korinthus 1,28)

Ha valamely nagy város utcáin jártok-keltek holdvilágos éjjelen, ha ugyan van ehhez bátorságotok, akkor láthattok bűnösöket. Vigyázzatok, ha az éjszaka sötét és a szél süvölt, a tücsök ciripel, és a szú rágicsál az ajtófélfában, látni fogtok bűnösöket.
Menjetek el minden fogházba és látogassátok meg a rabok celláit és dolgozótermeit, figyeljétek meg azon sötét, kiálló szemű embereket, akikkel nem szeretnétek éjjel vagy magányos helyen találkozni – akkor bűnösök lesznek előttetek.
Menjetek el a javító- és kényszermunka intézetekbe és tekintsétek meg ott azokat az ifjú, megromlott gonosztevőket, kiknek lelkében a buján tenyésző gonoszság termékeny talajra talált – és láttok bűnösöket. Utazzatok el a tengeren át a szigetekre, ahol az ember olyan csonton rágódik, melynek emberhús szaga van, ott is találkoztok bűnössel.
Menjetek mindenüvé ahová csak akartok, sehol sem kell sokáig keresgélnetek, hogy bűnösökre akadjatok, mert ők mindnyájan egy általános fajt képeznek, minden sarokban és minden város valamennyi utcájában, minden helységben, faluban és tanyán megtaláljátok őket.
S az ilyen emberekért halt meg az Úr Jézus. Ha kiválasztjátok nekem a legelvetemedettebb embert a föld színén, hacsak asszonytól született, nem adom fel iránta való reményemet, mivel Krisztus Jézus eljött, hogy a bűnösöket megkeresse és megtartsa.
A kiválasztó szeretet kiszemelt néhányat a legromlottabbak közül, hogy azokat legjobbakká tegye.
A patak kavicsát a kegyelem drágakövévé változtatja, hogy a király koronájában ékeskedjék.
Az éktelen salakot pedig a legtisztább arannyá változtatja.
A kiengesztelő szeretet a legromlottabb emberek között is látott némelyeket, akik a Megváltó szenvedésének jutalmává lesznek.
Kedves olvasó, azon szeretetnél, mely Jézus könny teljes szeméből néz ki, - azon szeretetnél, mely vérző sebeiből folyik – ezen hű szeretetnél, ezen erős szeretetnél, e tiszta,
érdek-nélküli, állandó szeretetnél – a Megváltó szívénél és részvételénél kérve kérlek téged, ne fordulj el attól, mintha az téged egy cseppet sem érdekelne, hanem higgy és üdvözülsz.
Bízd lelkedet Őreá, úgy Atyjának jobbjára visz téged az örök, boldog dicsőségbe.