HASZNÁLD ISTEN ÍGÉRETEIT❣️

„💞… tégy úgy, ahogyan ígérted!” (2 Sámuel 6,25)

Isten az Ő ígéreteit nem azért adta, hogy azokat, mint valami értéktelen papírt eldobjuk, hanem azt akarja, hogy azokat használjuk. Isten pénze nem fukarságra, hanem kereskedésre rendeltetett. 

Semmi sem tetszik jobban a mi Urunknak, mintha azt látja, hogy ígéretei forgalomban vannak; szívesen látja, ha gyermekei elé jönnek, és ezt mondják:„Uram, tégy úgy, ahogyan ígérted!” 

Megtiszteljük Istent, ha ígéreteire hivatkozunk.
Vagy azt gondoljátok, hogy Isten szegényebb lesz azzal, ha nektek megadja azokat a kincseket, amelyeket megígért?
Azt vélitek, hogy azután kevésbé lesz szent, ha nektek szentséget ajándékoz?
Beképzelitek, hogy kevésbé lesz olyan tiszta, ha titeket megmos bűneitektől?
Ő mondta: „Jöjjetek el és pereljünk együtt, azt mondja az Úr.
Ha a ti bűneitek olyanok volnának, mint a vörös festék, fehérek lesznek, mint a hó; ha pirosak volnának, mint a piros festék, olyanok lesznek, mint a fehér gyapjú”. 

A hit erősen tartja a megbocsátás ígéretét és nem ingadozik, hanem egyenesen a kegyelem trónjához megy, és ezt mondja: „Itt, itt van az ígéret, cselekedj úgy, ahogyan szóltál”.
Az Úr azt feleli: „Legyen neked a te hited szerint”.

Ha a keresztyén egy ígéretet megragad, és mégsem viszi azt Istenhez, meggyalázza Őt; 

ha pedig a kegyelem trónjához siet és kiált: „Uram, nem hozhatok más ajánlatot, mint:
Te mondtad ezt;” akkor óhajának teljesülése biztosítva van. 

Mennyei bankárunk előmutatott váltóidat a legnagyobb örömmel váltja be. 

Ugyan ne hagyd az ígéreteket berozsdásodni! 

Vond ki az ígéretek beszédét hüvelyéből és használd azt szent buzgalommal.
Ne gondold, hogy Isten türelmét veszíti, ha behatóan hivatkozol ígéretére. 

Ő szívesen hallja az üdvöt nélkülöző lélek segélykiáltását! 

Neki élvezet nyújt, ha kegyelmet gyakorolhat. Ő készségesebb a meghallgatásra, mint ti a könyörgésre. 

A nap nem fárad el világítani, sem a forrás felbuzogni; Istennek természetében áll, hogy ígéreteit beteljesítse; azért siess minden késedelem nélkül a kegyelem trónjához és esdekelj:

 „Tégy úgy, ahogyan ígérted!”

KRISZTUS ELÉGSÉGES A SEGÍTSÉGRE!

 … van erőm a szabadításhoz!” (Ézsaiás 63,1)

E szó alatt „szabadítás”, mi az egész nagy megváltási művet értjük, az első szent vágytól kiindulva a tökéletes szentségig. Itt röviden sok van mondva; a kegyelem minden gazdagsága itt egy szóban van összefoglalva.

 
Krisztusnak nem csak „van ereje a szabadításhoz” azoknak, akik megtérnek, hanem képest az embert megtéréshez is hozni. A mennyet azoknak ajándékozza, akik itt hisznek, de ami még több, tud új szívet adni az embernek és bennük a hitet munkálni. Ő képes azt, aki a szentséget gyűlöli, arra bírni, hogy azt szeresse, nevének gyalázóját pedig arra kényszeríteni, hogy előtte térdet hajtson. 

Igen, de ezzel a jelentőség még nem merítette ki, mert az isteni erő éppen olyan fenségesen mutatkozik az utóhatásban is.

 
A hívők élete csodák láncolata, melyeket a „Mindenható” művel. A tövisbokor ég, de el nem emésztődik.
Meg tudja az övéit szentségben őrizni, miután őket megszentelte és megtartja őket fenyítékben és szeretetben, mígnem az ő lelki lényüket a mennyben tökéletességre emeli. 

Krisztus hatalma nem abban áll, hogy az embert hitre jutassa és azután magára hagyja, hanem aki a jót elkezdte, azt véghez is viszi, aki az életcsírát a lélekbe plántálta, meg is tartja az isteni szikrát és táplálja azt, mígnem a bűn valamennyi béklyóját széttöri és a lelket magához emeli a földről, föl a tökéletes dicsőségbe.

 
Hívő lélek, meríts itt bátorságot. Imádkozol szeretteid egyikéért? Ó, ne hagyj fel az imával, mert Krisztusnak „van ereje a szabadításhoz”. Te nem hívhatod vissza az elszakadtat, de az Úr mindenható.
Ragadd meg ezt a hatalmas kart és indítsd segítségre.

 
Talán önmagad miatt vagy nyughatatlan? Ne félj, mert az Ő ereje elég számodra! 

Legyen az mások megmentése vagy a benned elkezdett műnek elvégzése, íme,

 Krisztus „elégséges a segítségre”, mert hiszen nem mentett-e meg téged?
Oh, mily sok ezerszeres kegyelem, hogy nem úgy találtad Őt meg, mint valami mestert a megrontásra.

VAN ERŐM A SZABÍTÁSHOZ❣️

„💞… van erőm a szabadításhoz!” (Ézsaiás 63,1)

E szó alatt „szabadítás”, mi az egész nagy megváltási művet értjük, az első szent vágytól kiindulva a tökéletes szentségig. Itt röviden sok van mondva; a kegyelem minden gazdagsága itt egy szóban van összefoglalva.

Krisztusnak nem csak „van ereje a szabadításhoz” azoknak, akik megtérnek, hanem képest az embert megtéréshez is hozni. A mennyet azoknak ajándékozza, akik itt hisznek, de ami még több, tud új szívet adni az embernek és bennük a hitet munkálni. 

Ő képes azt, aki a szentséget gyűlöli, arra bírni, hogy azt szeresse, nevének gyalázóját pedig arra kényszeríteni, hogy előtte térdet hajtson. 

Igen, de ezzel a jelentőség még nem merítette ki, mert az isteni erő éppen olyan fenségesen mutatkozik az utóhatásban is.

A hívők élete csodák láncolata, melyeket a „Mindenható” művel. A tövisbokor ég, de el nem emésztődik.
Meg tudja az övéit szentségben őrizni, miután őket megszentelte és megtartja őket fenyítékben és szeretetben, mígnem az ő lelki lényüket a mennyben tökéletességre emeli. 

Krisztus hatalma nem abban áll, hogy az embert hitre jutassa és azután magára hagyja, hanem aki a jót elkezdte, azt véghez is viszi, aki az életcsírát a lélekbe plántálta, meg is tartja az isteni szikrát és táplálja azt, mígnem a bűn valamennyi béklyóját széttöri és a lelket magához emeli a földről, föl a tökéletes dicsőségbe.

Hívő lélek, meríts itt bátorságot. Imádkozol szeretteid egyikéért? Ó, ne hagyj fel az imával, mert Krisztusnak „van ereje a szabadításhoz”. Te nem hívhatod vissza az elszakadtat, de az Úr mindenható.
Ragadd meg ezt a hatalmas kart és indítsd segítségre.

Talán önmagad miatt vagy nyughatatlan?
Ne félj, mert az Ő ereje elég számodra! Legyen az mások megmentése vagy a benned elkezdett műnek elvégzése, íme, Krisztus „elégséges a segítségre”, mert hiszen nem mentett-e meg téged? 

Oh, mily sok ezerszeres kegyelem, hogy nem úgy találtad Őt meg, mint valami mestert a megrontásra.

JÓSAFÁT❣️

„💞Jósáfát csináltatott Tarsís-hajókat, hogy aranyért menjenek Ófírba, de nem tudtak elmenni, mert a hajók összetörtek Ecjón-Geberben.,, (1Királyok 22,49)

Salamon hajói mindig szerencsésen tértek vissza, de Jósafát járművei sohasem érték el az arany hazáját.
A gondviselés kedvez az egyiknek, a másiknak kívánságát pedig meghiúsítja ugyanazon körülmények mellett és ugyanazon helyen; de mindannak dacára, a nagy világ kormányzója mindenkor egyforma jó és bölcs.

Isten adjon most nekünk kegyelmet e mai szentírásbeli helyre tekintve, hogy őt éppen úgy tudjuk dicsőíteni az Ecjón-Geberben összetört hajókért, mint az ideiglenes áldásokkal dúsan megrakott járművekért; a kedvezményben részesültek sorsát ne irigyeljük, saját veszteségünk fölött pedig ne gyászoljunk, mintha mi másoknál fölöttébb és túl keményen lennénk meglátogatva. lehetünk mi is, mint Jósafát, kedvesek Isten előtt, ha terveink netalán nem is sikerüknek.

Jósafát veszteségének elrejtett alapja méltó a megfigyelésre, mert ez a gyökere Isten gyermekeinek némely szenvedéseinek is; ez egy bűnnel terhelt családdal való összeköttetése, az istentelenekkel való közössége volt.

A 2 Krónikák 20,37-ből kivehetjük, hogy Isten prófétát küldött, aki ezt hirdette:
„Mivel társultál Ahazjával, összezúzza művedet az Úr!”

Ez atyai nevelés volt, melynek rá nézve áldásul kellett szolgálni, mert az 1 Királyok 22,20-ban látjuk, hogy többé nem engedte meg szolgáinak, hogy az istentelen király szolgáival menjenek el hajózni.

Adná Isten, hogy Jósafátnak ezen élménye az Isten gyermekeinek intésére szolgáljon, hogy az istentelenekkel ne hajtsák fejüket egy igába!

Nyomorral és fájdalommal teljes élet rendszeresen azoknak jut osztályrészül, akik a házasságban vagy más önkényesen választott módon egyesülnek a világ gyermekeivel.

Ó, mily fenséges szeretet az Jézus iránt, amely által, mint Ő, szentül, ártatlanul és szennytelenül elkülöníttetünk a bűnösöktől, mert ellenkező esetben gyakran kell tapasztalnunk és hallanunk:
„Az Úr semmivé tette a te szándékodat.”

Igaz hűség e világnak
Zajához nem közelít;
Mennyben szíve, mennyben kincse,
Mely kitartásra buzdít.

KRISZTUSÉ VAGYOK❣️

„💞Ti viszont a Krisztuséi vagytok”  (1 Korintus 3,23)

Ti viszont a Krisztuséi vagytok. Ti az Ő tulajdona vagytok, mint adomány, mert az Atya titeket a Fiúnak adott; mert az Ő tulajdona, véres váltságdíja folytán, mert a nagy árat váltságotokért kifizette; az Övé vagytok ígéreteitek folytán, mert átadtátok, odaígértétek magatokat Neki; sajátjai vagytok rokonság által, mert nevéről neveztettek, testvéreivé és örökös társaivá lettetek.
Mutasd meg tehát, kedves keresztyén, cselekedeted által, hogy Jézus szolgája, barátja és jegyese vagy. 

Ha bűn kísért téged, mondd ezt: „Mi módon művelném e nagy gonoszságot, hiszen én Krisztusé vagyok”.
Egy halhatatlan törvény meggátolja a bűn elkövetésében a Krisztus barátait.
Ha gazdag nyereség csalogat a bűnre, akkor csak mondjátok, hogy Krisztuséi vagytok és ne nyúljatok semmihez.
Ha zavarba jöttök és veszély fenyeget, legyetek szilárdak és gondoljátok meg, hogy Krisztuséi vagytok.
Oda vagytok állítva, ahol mások hanyagul ülnek és bámulnak, ti csak menjetek minden erőtök igénybevételével a munkába; az izzadság csurog le homlokotokon és már kezdtek lankadni, úgy kiáltsatok:

 „Nem, én nem akarok nyugodni, mert Krisztusé vagyok! 

Ha nem volnék véren megvásárolva, úgy talán hasonlóan tudnék tenni, mint Isakhár, aki a határok közt letáborozott; de én Krisztusé vagyok, tehát nem szabad nyugodnom”.
Ha az élvezetek szirénéneke az igazság útjától el akar csalogatni, úgy mondjátok:
„A ti éneketekkel és keringésetekkel nem vezethettek félre, mert Krisztusé vagyok”.
Ha Isten ügye szólít, kövesd; ha szűkölködő kér tőled, add neki vagyonod és életed, mert te Krisztusé vagy. 

Soha se tagadd meg hitedet.
Tetteid legyenek mindig Krisztushoz méltók, beszéded kedvességgel megsózott, szólásod és eljárásod mennyei; hogy mindenki, aki téged lát, tudja meg, hogy a Megváltóé vagy és benned szeretete és szent érzelme lakik.
„Római polgár vagyok”, ez régen egy érinthetetlen védőlevél volt; sokkal inkább kell, hogy ez az ige neked védőlevélként és előnyként szolgáljon a szent életben való haladáshoz: „Krisztusé vagyok!”
Boldog az és örvendhet az a lélek, aki vonakodás nélkül teljesen átadja magát Jézusnak.

LELKEM, PRÓBÁL MEG MAGADAT❣️

„Ezeknek nincs gyökerük” (Lukács 8,13)

Lelkem, próbáld meg magadat most e szavak fényénél.
Az Igét nagy örömmel fogadtad; érzelmeid felindultak és élő benyomást nyertél. 

De gondold meg, hogy egészen más, az igét füleiddel elfogadni és valami más, magát az Úr Jézust szívedbe fogadni; élénk, de felületes érzelem gyakran a szív keménységével van kapcsolatban és az igének erős benyomása nem mindenkor maradandó is egyszersmind. 

E példázat szerint – az elhintett magok közül – némely a köves részre esett, ahol nem volt sok talaja, s midőn a mag kikelt, lent nem bírt jó gyökeret verni, mert a köves föld akadályozta abban, azért felfelé indult hatalmas fejlődésnek; mivel azonban gyökerei nem szolgáltathattak kellő táplálékot, elhervadt és nemsokára elszáradt.

 
Bizonyos tekintetben nem így van-e velem is?
Nem mutatok-e külsőleg sokat ígérő fejlődést, holott az igazi, benső élet hiányzik nálam?
A jó fejlődés egy és ugyanazon időben megkívánja úgy a felfelé, mint a lefelé való növekedést.
Meg vagyok-e erősen gyökerezve a Megváltó iránt való hűségben és szeretetben? 

Ha szívem nem lágyult meg és nem termékenyült meg a kegyelem által, akkor a jó mag kevés ideig zöldül, de nemsokára elpusztul, mert nem tud tenyészni a köves, kemény és tisztátalan földben.
Óh, én futok az olyan jámborság elől, mely oly gyorsan fejlődik, de oly hamar elszárad, mint a Jónás feje fölött növekedett tök. Jól meg akarom hányni-vetni a költségvetést, ha Jézus tanítványává leszek, mindenek felett pedig kívánnám magamon a Szentlélek erejét tapasztalni, akkor maradandó és életképes vetés lesz szívemben.

 
Ha érzelmem olyan kemény marad, mint ezelőtt, akkor a meglátogatások napjának sugarai azt csak kiégetik, s az én sziklaszívem a hőséget még erősebben veri vissza a gyér talajú vetésre, istenfélelmem hamar elhal és rettenetes kétségbeesés vár rám.
Azért, Te mennyei magvető, előbb csak szánts engem, s azután hintsd belém igazságodat és add, hogy bennem gazdagon gyümölcsözzék!

„Úr Jézus törd, lágyítsd szívem,
Zúzzad szét a rögöt;
Így ver gyökeret jó mélyen
A mag és hoz gyümölcsöt!”

A KÉZELKEDŐ❣️

 „💞Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája,…” (2Timótheus 4,8)

Kételkedő! Gyakran mondod: „Félek, hogy sohasem jutok a mennybe”
Ne félj! Isten mindegyik gyermekének okvetlen be kell jutni az örök gyönyörűségbe.
Újból és újból örülök ama kedves haldokló elbeszélésén, ki így kiáltott fel:
„Aggály nélkül megyek haza, mindentől szabad vagyok; az Úr ajtóm küszöbén áll és kész vagyok Őt követni”.
„Nem félsz,” – kérdezte barátainak egyike, - „hogy a remélt örökséget esetleg nem nyered meg?”
„Oh, nem”, felelt ő, „a mennyben van egy korona, melyet maga Gábriel angyal sem hordhatna, mert az csak az én fejemre illik. S van ott fenn egy trón készítve, melyet még Pál apostol sem foglalhat el, mert az nekem készült és én fogok abba ülni”.
Oh, kedves keresztyén, mily örömgondolatok ezek! 

Örökséged biztosítva van: „Van még valami nyugalom fenntartva”.
„Nem veszthetem-e el azt?” Nem, az szilárdan van biztosítva. Ha Isten gyermeke vagyok, úgy az részemre nem veszhet el. Tulajdonom az, éppen olyan biztosan, mint ha már birtokolnám.
Gyere velem, hívő testvérem és menjünk fel együtt a Nébó hegyére és tekintsük meg Kánaánt, az ígéret földjét.
Látod amott a halál keskeny folyóját, mely a napfényben ragyog, felismered ott túl az örök város kimagasló részeit? Látod a kedves tájat és annak boldog lakóit?
Tudd meg, hogy ha képes lennél oda repülni, akkor az ottani lakások egyikén e feliratot olvashatnád:
„Ennek és ennek készíttetett; neki van fenntartva ez a hely. Ide lesz fogadva, hogy örökké Istennel legyen”.
Szegény kételkedő szemléld ezt az örökséget, ez a tied.
Ha az Úr Jézusban hiszel, ha bűneid miatt szívedből bánkódsz, ha szíved megújult, úgy Isten gyermeke vagy, részedre ott egy lakás készíttetett, korona vár rád és kezedbe külön hárfa fog adatni. senki sem kapja meg részedet, az neked lesz fenntartva a mennyben, azt majd te fogod nemsokára átvenni, mert az örök dicsőségben egyetlen trón sem marad üresen, mikor az elválasztottak mindnyájan egybe fognak gyűjtetni. Uram! Milyen üdv a te kegytrónod közelében
Dicsőségedre ragyogni koronám fényében!