„Dicsérlek Uram teljes szívemmel.” (Zsoltárok 9,2)
Dicséret és hála kísérje imáink meghallgattatását, miképpen a köd a magasba emelkedik a hálás földről, mihelyst az égi szeretet napja felmelegíti a talajt.Kegyelmes volt az Úr hozzád és lehajtotta fülét könyörgésed szavára?
Akkor légy halás iránta, amíg élsz.
Hulljanak vissza az érett gyümölcsök a termékeny talajra, melyből táplálékukat nyerték.
Ne vond meg Attól dicsénekedet, ki meghallgatta imádat és megadta szívednek kérését.
Ha Isten kegyelmének nyilvánulását elhallgatod, a hálátlanság bűnébe esel.
Az angyalok nem kérnek semmit, de nem szűnnek meg dicséretet mondani éjjel és nappal.
És a megváltottak fehér selyembe öltözve, kezükben pálmaágakkal fáradhatatlanul éneklik az új éneket: „Méltó a Bárány”.
.jpg)
Hulljanak vissza az érett gyümölcsök a termékeny talajra, melyből táplálékukat nyerték.
Ne vond meg Attól dicsénekedet, ki meghallgatta imádat és megadta szívednek kérését.
Ha Isten kegyelmének nyilvánulását elhallgatod, a hálátlanság bűnébe esel.
Az éppen olyan hálátlanság volna, mint a kilenc bélpoklos magatartása, kik nem tértek vissza, hogy hálát adjanak az Úrnak, ki őket meggyógyította.
Aki elfelejti Istent dicsérni és hálásan magasztalni, megveti saját üdvét, mert a hála éppen úgy, mint az ima egyike azoknak a hatalmas eszközöknek, melyek által szellemi életünk fejlődése előmozdul. Hozzájárul ahhoz, hogy terhünktől megszabaduljunk, reményünk erősödjön és hitünk növekedjen.
Ez a jótevő és erősítő gyakorlat szívünk dobogását erősebbé teszi és a Mester szolgálatában az újabb munkára megedzi.
Ha Isten iránt hálásak vagyunk az elvett kegyelmi áldásokért, ezen az úton áldás lehetünk embertársainkra nézve is:
„Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek”.
Aki elfelejti Istent dicsérni és hálásan magasztalni, megveti saját üdvét, mert a hála éppen úgy, mint az ima egyike azoknak a hatalmas eszközöknek, melyek által szellemi életünk fejlődése előmozdul. Hozzájárul ahhoz, hogy terhünktől megszabaduljunk, reményünk erősödjön és hitünk növekedjen.
Ez a jótevő és erősítő gyakorlat szívünk dobogását erősebbé teszi és a Mester szolgálatában az újabb munkára megedzi.
Ha Isten iránt hálásak vagyunk az elvett kegyelmi áldásokért, ezen az úton áldás lehetünk embertársainkra nézve is:
„Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek”.
Mások, kik velünk hasonló viszonyok közt élnek, vigasztalódnak, ha mondhatjuk:
„Magasztaljátok az Urat velem együtt és magasztaljuk az Ő nevét egyetemben.
„Magasztaljátok az Urat velem együtt és magasztaljuk az Ő nevét egyetemben.
Íme, ez a szegény kiáltott: és az Úr meghallgatta őt és minden ő háborúságából megszabadította őt”.
A gyenge lelkek erősödnek, az ingadozó szentek felvidulnak, ha hallják, hogy megmentéssel „dicsekedhetünk” nagy örömmel. Rettegéseik és kételyeik megszégyenülnek, ha egymást tanítjuk és intjük zsoltárokkal, dicséretekkel és lelki énekekkel, az Úrnak énekelve a mi szíveinkben.
Ők is fognak „énekelni az Úrnak útjai felől”. A hála a legmennyeibb keresztyéni kötelesség.
A gyenge lelkek erősödnek, az ingadozó szentek felvidulnak, ha hallják, hogy megmentéssel „dicsekedhetünk” nagy örömmel. Rettegéseik és kételyeik megszégyenülnek, ha egymást tanítjuk és intjük zsoltárokkal, dicséretekkel és lelki énekekkel, az Úrnak énekelve a mi szíveinkben.
Ők is fognak „énekelni az Úrnak útjai felől”. A hála a legmennyeibb keresztyéni kötelesség.
Az angyalok nem kérnek semmit, de nem szűnnek meg dicséretet mondani éjjel és nappal.
És a megváltottak fehér selyembe öltözve, kezükben pálmaágakkal fáradhatatlanul éneklik az új éneket: „Méltó a Bárány”.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése