2024. augusztus 10., szombat

KRISZTUS a MI ÉLETÜNK FORRÁSA❣️

💞Krisztus, a mi életünk.”(Kolossé 3,4)

Pál apostolnak csodálatosan dús és tartalom teljes kifejezése mutatja, hogy Krisztus a mi életünk forrása.
„Kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal”. 
Ugyanaz a hang, mely Lázárt visszahívta a sírból, serkent fel minket az életnek megújulására.
Ő a mi lelki- (szellemi) életünk tartalma. 

Az Ő élete által kaptuk az életet. Ő nekünk a dicsőségnek reménysége, tetteink forrása. 
Ez az alapgondolat minden más gondolatot ébreszt és mozgat. 
Krisztus a mi életünknek megtartója.
Mi más egyébbel élhetne a keresztyén, mint Jézus testével és vérével?
 „Ez ama kenyér, amely a mennyországból jött alá; aki e kenyeret eszi, él mindörökké”.

Ó, ti fáradt zarándokok, kik a bűn pusztájában vándoroltok, 
Ő rajta kívül nem juttok soha egy falathoz sem, ami képes lenne lelketek éhségének csillapítására! Krisztus a mi életűnk vigasza. 
Valódi örömeink mind Tőle származnak; s a nyomorúság idején az Ő jelenléte a mi vigaszunk.

Rajta kívül semmi sem érdemli úgy meg életünk összes erejének odaadását és feláldozását; az Ő jósága jobb az életnél! Krisztus a mi életünk célja. Ahogyan a hajó a kikötőbe siet, úgy siet a hívő Megváltója keblére, a kikötő felé.

Ahogyan a nyíl az ábrán lévő fekete kör felé repül, úgy repül a keresztyén a Krisztus Jézussal való közösségének befejezése felé. 
Ahogyan a harcos az ő hadvezéréért harcol és a hadvezér győzelme által azzal együtt dicsőíttetik, úgy harcol a hívő Krisztusért és diadalának jelvényét Ura és Mestere koszorújából szakítja. 
„Krisztus az ő élete”.

Krisztus a mi életünk mintaképe. Ha ugyanaz az élet lakik bennünk, akkor az is szükséges, hogy legalább nagy részben látható legyen eljárásunknak hasonló fejlődése; s ha az Úr Jézussal benső közösségben élünk, akkor nekünk is növekednünk kell, ahogyan Ő növekedett.

Szemünk előtt kell Őt tartanunk, mint magasztos mintaképünket, mint isteni képmásunkat és törekednünk kell arra, hogy az Ő lábnyomaiba lépjünk, míg végre Ő az örök dicsőségben életünk koronájává lesz.
Óh, milyen elrejtettek, milyen boldogok vagyunk mi keresztyének, mert Krisztus a mi életünk!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése