Sok keresztyén örömmel tud visszatekinteni a múltba, a jelent pedig hosszú és elégedetlen szemmel nézi. Visszanéznek azokra a napokra, melyeket az Úrral való társaságban töltöttek el, azokat tartva a legkedvesebbnek és a legszebbnek, amit valaha átéltek.
De a jelen a keserűség és gyász komor ruhájában tűnik fel előttük.
Egykor Jézussal éltek az Ő közelében, most pedig érzik, hogy eltévedtek Tőle és ezt mondják:
Egykor Jézussal éltek az Ő közelében, most pedig érzik, hogy eltévedtek Tőle és ezt mondják:
„Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban!”
Nagyon sajnálják, hogy elveszítették menedéküket, vagy, hogy most nincs lelki békességük, vagy a kegyelmi eszközök nem nyújtanak nekik örömöt, a lelkiismeret nem oly gyöngéd bennük, vagy, hogy nem tudnak oly tüzes buzgósággal lelkesedni Isten dicsőségéért, mint azelőtt.
A dolgok e szomorú állapotának okai nagyon sokfélék.
Talán az ima nagymérvű elhanyagolásából ered, mert az imakamra pusztasága minden lelki bukásnak kezdete.
Vagy pedig bálványozási hajlamból ered.
A szív többet csüng valami más egyebeken, mint Istenén; a szeretet a mennyeiek helyett a földiekhez fordult.
Azonban a féltékeny Isten nem érheti be fél szívvel.
Azt akarja, hogy Őt elsősorban és a legjobban szeressük.
A hideg tévelygő szívtől megvonja kegyelmes jelenlétének napfényét.
Vagy pedig önbizalomban és önigazságban rejlik annak oka.
A gőg foglalja el a szíveket és az önzés felemelkedik, ahelyett, hogy megaláznák magukat a kereszt tövénél.
Keresztyén, ha most másképp állsz, „mint az elmúlt hónapokban”, akkor ne helyezd magad nyugalomba, ne elégedj meg csupán azzal a jámbor kívánsággal, hogy bár visszatérne újból előbbi boldogságod, hanem menj azonnal, keresd fel Mesteredet és panaszold el Neki aggodalmaidat és szükségeidet.
Kérj Tőle kegyelmet és érőt, hogy az Ő segítsége folytán Vele szorosabb összeköttetésben maradhass.
Alázd meg magad Előtte, úgy ismét fel fog téged magasztalni és arcának világosságát szemlélheted.
Ne ülj le sóhajtozni és panaszkodni!
Keresztyén, ha most másképp állsz, „mint az elmúlt hónapokban”, akkor ne helyezd magad nyugalomba, ne elégedj meg csupán azzal a jámbor kívánsággal, hogy bár visszatérne újból előbbi boldogságod, hanem menj azonnal, keresd fel Mesteredet és panaszold el Neki aggodalmaidat és szükségeidet.
Kérj Tőle kegyelmet és érőt, hogy az Ő segítsége folytán Vele szorosabb összeköttetésben maradhass.
Alázd meg magad Előtte, úgy ismét fel fog téged magasztalni és arcának világosságát szemlélheted.
Ne ülj le sóhajtozni és panaszkodni!
Míg a drága Orvos él, mindig van remény, sőt bizonyos az, hogy még a legrosszabb esetben is beállhat a gyógyulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése