2024. október 6., vasárnap

AZ ÉLET VIZE❣️

💞Valaki pedig iszik abból a vízből, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik”
(János 4,14)

Aki az Úr Jézusban hívővé lett, az teljes megelégedést talál Nála a jelenre nézve és bőséges örömöt az örökkévalóságra nézve. 
A hívő nem az az ember, akinek napjai komorak, a vigasz fogyatékossága miatt; — akinek éjjele nem ér véget, a szívet emelő gondolatok hiánya miatt, mert Megváltójában az örömnek olyan kútfejére és a vigasznak olyan forrására talál, hogy folyton megelégedett és boldog. 
Állítsátok őt egy utálatos szemétdomb közepére, még ott is nemes társra talál. 

Űzzétek ki a sivár pusztaságba, égi mannát eszik, kergessétek ki őt a rokonai közül, a saját házából, ő mindazáltal talál „igaz barátot, ki jobban szeret és szilárdabban támogat a testvérnél.” 
Hervasszátok el valamennyitek indáját, az idők sziklája oltalmazó árnyékot nyújt neki. 
Ássátok alá minden földi reményének alapját, szíve mégis rendíthetetlen marad az Úrban való bizalomban.
A szív telhetetlen sírüreg, míg be nem vonul abba az Úr Jézus, azután pedig egy csordultig teli pohárrá lesz.

A Krisztusban olyan bőség van, hogy Ő egyedül mindene a hívőnek. 
A valóban szent érzelmű, annyira megelégszik a Jézusban található bőséggel, hogy soha sem szomjazik meg, ha csak azért nem, hogy nagyobb kortyokat ihasson az élő kútfőből. 
Ez ne a bágyadtság okozta szomjúság legyen, hanem az édes vágyakozás szülte szomjúság.

Valami felségesnek fog előtted tűnni, Jézus szeretetének teljes élvezetéért esedezni.
Egyszer valaki ezt mondta: „Sokszor és gyakran merítgettem vedremmel a forrásból, de most Jézus után való szomjúságom olyan elégedetlenné vált, hogy szeretném magát, a forrást ajkamhoz emelni és megszakítás nélkül kedvemre inni”.
Ez-e a te szíved érzése is, kedves hívő keresztyén?

Érzed, hogy Jézusban minden vágyad teljesült és hogy most nincs más kívánságod, mint többet tudni Őróla és Vele bensőbb közösségben állni?
Akkor jöjj szüntelen e forráshoz és vedd az életnek vizét ingyen. 
Jézus nem fogja soha sem azt gondolni, hogy túl sokat veszel, hanem mindenkor szívélyesen fogad és mondja: „Igyál, igen csak igyál mindig, én szerelmesem és barátom”.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése