2024. január 31., szerda

AZ ÚR A MI IGAZSÁGUNK❣️

„💞Az Úr a mi igazságunk!” (Jeremiás 23,6) (Jeremiás 23,6)

Az nyújtja a keresztyéneknek mindenkor a legnagyobb vigaszt és békességet, a legteljesebb nyugalmat és biztonságot, ha Krisztus tökéletese igazságára gondolnak. Milyen gyakran szomorúak és vigasz nélküliek az Úrnak szentjei! Persze ennek nem kellene úgy lenni.
Hanem azt gondolom, hogy ez nem is volna úgy, ha a Krisztusban való igazságot folyton szemeik előtt tartanák. Némelyek folyton a bűn okozta romlásról, a szív gonoszságáról és a testies érzelem veleszületett alattomosságáról beszélnek. Az mind igaz; de miért nem mennek valamivel tovább, hogy eszükbe jutna, hogy „tökéletesek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban!”
Nem csoda, hogy az, ki folytonosan a saját nyomorára tekint nyomott és lehangolt kedélyű, de bizonyos, hogy ha arra gondolunk, hogy Krisztus a mi igazságunkká lett, akkor bátrak és vidámak lehetünk. Az isteni kegyelem előre látja a sok küzdelmet, a sátán támadásait és a nyomorúságokat, melyekkel találkoznom kell, mielőtt a mennybe jutok, de nem engedi, hogy fogyatkozásom legyen valamiben, mert Krisztus mindent megtett értem.
A kereszten ezt mondta: „Elvégeztetett minden!”
S ha elvégeztetett minden, akkor tökéletes vagyok. Általa is örvendhetek kimondhatatlan és dicsőséges örömmel, „mert nincsen nékem igazságom, mely a törvényből való volna, hanem, mely a Krisztusban való hit által van, azaz: Istentől való igazságom hit által.” Soha sem voltak szentebb emberek azoknál, mint akik a Krisztusban való igazság tanát szíveikbe fogadták.
Ha a hívő megvallja: „Én teljesen Krisztusra támaszkodom, Reá építem üdvömet: méltatlanságom dacára hiszem, hogy Krisztusban üdvözülök;” – akkor a háládatosság érzése élénken nyilvánul e gondolatokban:
„Ne éljek én Krisztusért? – Ne szeressem Őt és ne szolgáljak Neki, holott tudom, hogy érdeme folytán fogok üdvözülni?”
„a Krisztusnak szerelme szorongat minket,” „hogy akik élnek, ezután ne éljenek maguknak, hanem annak, aki érettük meghalt és feltámadott.”
Ha üdvöt nyerünk a nekünk tulajdonított igazság által, akkor ezen ajándékozott igazságot nagyra kell becsülnünk.
Magasztaltassál Urunk, Te a mi igazságunk vagy!


2024. január 30., kedd

MAJD HA LÉPÉSEK NESZÉT HALLOD❣️

"💞Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az Úr, hogy megverje a filiszteusok táborát" (2Sám 5,24)

Mikor az Úr megindul és nekünk is jelt ad az indulásra, meg kell mozdulnunk.
Az Isten Szelleme fúj, ahova akar, és mi halljuk a hangját. Ilyenkor legyünk nagyon éberek.
Meg kell ragadnunk a rendkívüli alkalmat, és a lehető legtöbbet kell tennünk általa.
A mi dolgunk, hogy szüntelen küzdjünk a filiszteusokkal, de mikor maga az Úr megy előttünk, akkor kiváltképpen erőteljesen kell küzdenünk.

A szél megmozgatta a fák tetejét, és ez volt a jel Dávid meg harcosai számára a támadáshoz, és amint megindultak, maga az Úr verte meg a filiszteusokat.
Bárcsak adna az Úr a mai napon jelet a számunkra, hogy mikor beszéljünk Őróla sok ismerősünkkel!
Legyünk éberek, hogy megragadhassuk a kedvező alkalmat. 

Ki tudja, hátha éppen ez a nap jelenti új ébredés kezdetét. Éberen figyeljük, hogy meghalljuk a szél zúgását, és jeladás esetén legyünk készen az azonnali indulásra.
Az ígéret: "előtted megy az Úr" - legyen elegendő ahhoz, hogy felbátorodjunk.
Ha az Úr megy előttünk, nem maradhatunk veszteg.



2024. január 29., hétfő

Mivel nem a láthatókra nézünk”

(2 Korintus 4,18)


Nagyon jó, ha keresztyéni vándorlásunk alatt főképpen előre nézünk. Előttünk van a korona és felfelé vezet a célhoz. Hitünk kell, hogy előre legyen irányítva a jövő felé, ez növeli reményünket, örömünket, vigasztal és fejleszti szeretetünket. Ha a jövőbe tekintünk, látjuk, hogy a bűn ki van irtva, a bűn és halál teste legyőzve, a lélek megdicsőülve és arra méltatva, hogy a világosságban a szentek örökségében részt vegyen. Sőt még sokkal távolabb hatol pillantásunk.

A hívő megvilágosodott szemei látják, hogyan halad át a halál völgyén, átlépve a sötét áradatot és hogyan éri el azt a fénylő magaslatot, ahol a mennyei város van.
A zarándok látja, amint ő maga bemegy a gyöngykapun, ahol ő olyan örömmel lesz fogadva, mint valami hős, ahol Krisztus kezéből elveszi a koronát Megváltója kezét fogja, élvezi a mennyei dicsőséget, Krisztus királyi székébe ülhet, amiképpen Krisztus is diadalmaskodott és ült az Ő Atyjának királyi székébe.

A jövőre vonatkozó ilyen gondolatok képesek a múlt homályát és a jelen hajnalodását megvilágítani.
A mennyei öröm nagymértékben nyújt kárpótlást a földi aggodalmakért. El, hitvány félelem!
A világ csak egy arasznyi széles s így hamar átjutsz rajta. Távozzál, csüggedő kétely!
A halál csak egy keskeny folyosó, melyen hamar túl leszel. Időm milyen rövid, az örökkévalóság milyen hosszú! A halál oly rövid – a hallhatatlanság végtelen!
Úgy érzem, mintha már kóstolnám Eskol szőlőfürtjét és felüdítettem volna magamat annál a forrásnál, amely odaát fakad.

Az út olyan rövid, nemsokára ott vagyok!
„Ti, kik Jézust szeretitek,
Kitől üdvötök nyertétek,
Mit még fül nem hallhatott.
És ily dicső boldogságot
Halandó szem még nem látott,
Még eszébe sem jutott.
Vígan várva, örüljetek,
Megnyeritek,
A szép hazát,
Mennyekbe fönt a koronát!”

NEM A LÁTHATÓKRA NÉZNI❣️

„💞Mivel nem a láthatókra nézünk” (2 Korintus 4,18)

Nagyon jó, ha keresztyéni vándorlásunk alatt főképpen előre nézünk. 
Előttünk van a korona és felfelé vezet a célhoz. Hitünk kell, hogy előre legyen irányítva a jövő felé, ez növeli reményünket, örömünket, vigasztal és fejleszti szeretetünket. 
Ha a jövőbe tekintünk, látjuk, hogy a bűn ki van irtva, a bűn és halál teste legyőzve, a lélek megdicsőülve és arra méltatva, hogy a világosságban a szentek örökségében részt vegyen. 
Sőt még sokkal távolabb hatol pillantásunk.
A hívő megvilágosodott szemei látják, hogyan halad át a halál völgyén, átlépve a sötét áradatot és hogyan éri el azt a fénylő magaslatot, ahol a mennyei város van.
A zarándok látja, amint ő maga bemegy a gyöngykapun, ahol ő olyan örömmel lesz fogadva, mint valami hős, ahol Krisztus kezéből elveszi a koronát Megváltója kezét fogja, élvezi a mennyei dicsőséget, Krisztus királyi székébe ülhet, amiképpen Krisztus is diadalmaskodott és ült az Ő Atyjának királyi székébe.
A jövőre vonatkozó ilyen gondolatok képesek a múlt homályát és a jelen hajnalodását megvilágítani.
A mennyei öröm nagymértékben nyújt kárpótlást a földi aggodalmakért. El, hitvány félelem!
A világ csak egy arasznyi széles s így hamar átjutsz rajta. Távozzál, csüggedő kétely!
A halál csak egy keskeny folyosó, melyen hamar túl leszel. Időm milyen rövid, az örökkévalóság milyen hosszú!
A halál oly rövid – a hallhatatlanság végtelen!
Úgy érzem, mintha már kóstolnám Eskol szőlőfürtjét és felüdítettem volna magamat annál a forrásnál, amely odaát fakad.
Az út olyan rövid, nemsokára ott vagyok!

„Ti, kik Jézust szeretitek,
Kitől üdvötök nyertétek,
Mit még fül nem hallhatott.
És ily dicső boldogságot
Halandó szem még nem látott,
Még eszébe sem jutott.
Vígan várva, örüljetek,
Megnyeritek,
A szép hazát,
Mennyekbe fönt a koronát!”


2024. január 28., vasárnap

TÖKÉLETESSÉ TENNI❣️

,,💞Hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.” (Kolossé 1,28)

Nem érzed-e bensődben, hogy benned nincs tökéletesség?
Nem bizonyítja ezt mindennap?
Minden könny, mely szemedből kicsordul, azt sírja: „tökéletlen”; szíved minden sóhaja ezt kiálltja „tökéletlen”; az elcsüggedés minden hangja, mely ajkadról elröppen, azzal vádol: „tökéletlen”. 

Gyakran szívedbe pillantottál anélkül, hogy legalább egy szempillantásig is észlelhettél volna magadban valami tökéletességet. De tökéletlenséged nyomasztó érzése közepette vigaszt találsz itt magad számára: „Krisztusban tökéletes vagy”. 
Isten szemei előtt „tökéletes vagy Jézusban”; már most „kedvessé lettél a Szerelmesben”.
De létezik még más tökéletesség, mely még csak előttünk lebeg, mely Isten minden gyermekének meg lett ígérve.
Nem felséges-e az, ha arra az időre pillantunk, amikor a bűn minden szennye elvétetik a hívőkről és a trón körül fognak állni makulátlanul és szeplő nélkül? 

Akkor Krisztus gyülekezete olyan tiszta lesz, hogy maga a Mindentudó szeme sem talál bennük hibát, vagy tisztátalanságot, olyan szentekké és dicsőkké lesznek, hogy bátran énekelhetjük róluk:
„Az üdvözültek
Megszentelve
Dicsőn fénylenek
Ott szentségben.
Annak élnek, aki őket megmentette
És Szentlelkét velük közölte.”

Majd akkor fogjuk megismerni, megkóstolni és elnyerni ezen, bár nagy jelentőségű, de rövid szavak boldogságát: „tökéletesek a Krisztusban”!
Csak akkor fogjuk teljesen felfogni az Úr Jézusban való üdvösség magasságát és mélységét.
Nem repdes szíved az örömtől, ha erre gondolsz? Bármily fekete vagy, egykor dicsőn fogsz tündökölni, bármily tisztátalan vagy, egykor tisztán fogsz előállni.
Ó, milyen csodálatos megváltás ez! Krisztus elővesz egy férget és angyallá változtatja azt; 
Krisztus vesz egy fekete és formátlan gyöngyöt és saját tiszta és szennytelen képmásává alakítja, olyan hasonlíthatatlan szépségben, hogy egy szeráfnak is méltó társává lehet.
Ó lelkem, állj meg itt és álmélkodj a Krisztusban való tökéletesség e boldogító igazsága fölött!

2024. január 27., szombat

KEGYELEMET KEGYELEMRE❣️

„💞Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.” (János 1,16)

Ezek a szavak azt bizonyítják, hogy a Krisztusban teljesség van. 
A valóságos Istenség teljessége, mert „Ő benne lakozik az Istenségnek teljessége valóságosan.”
A tökéletes ember teljessége, mert benne az Istenség testi alakot öltött és kinyilvánította magát.
Az Ő vérének engesztelő erejének teljessége, mert „az Ő fiának, az Úr Jézus Krisztusnak vére tisztít meg minden bűneinktől.”
Élete megigazító igazságának teljessége, mert „semmi kárhoztatásuk nincsen immár azoknak, kik a Jézus Krisztusban vannak.”
Esedezésében isteni erő teljessége van, mert „meg is tarthatja mindenestől fogva azokat, akik Ő általa járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék Ő értük.”
Halálában a diadal teljessége van, mert „halála által legyőzte azt, akinél a halálnak birodalma van, tudniillik az ördögöt.” Halálából való feltámadásában megvan a hatás teljessége, mert azáltal „újonnan szült minket az élő reménységre.”
Mennybemenetelében a győzelem teljességét látjuk, mert „felmelvén a magasságba, megszabadított a rabságtól és ajándékokat adott az embernek.”
Igen, Nála megtalálható minden áldás teljessége a megbocsátás, az újjászületés, a megszentelődés, a megőrzés kegyelmének teljessége és a bevégzés teljessége.
Teljesség mindenkorra és minden időre; vigasz teljessége a nyomorúságban; kegyelem vezérletének teljessége a boldogságban; minden isteni erőnek, bölcsességnek, hatalomnak és szeretetnek teljessége; átláthatatlan és kimeríthetetlen teljesség.
„Mert tetszett az Atyának, hogy minden teljesség Ő benne lakozzék.” 
Ah, milyen teljességnek kell annak lenni, amelyből mindnyájan merítenek! 
Valóban teljesség van ott, ahol a folyam folyik, a forrás buzog éppen olyan frissen, gazdagon és teljesen, mint valaha.
Jöjj hívő lélek és elégítsd ki itt minden vágyadat; kérj nagyot és nagyot fogsz kapni; kérj sokat, mert az Ő „teljessége” kimeríthetetlen és fel van halmozva benne minden; itt megnyeri minden szűkölködő azt, amire szüksége van: Jézusban, ki Immánuel, azaz „Mi velünk Isten”.

„Te vagy szívem kívánsága;
Add, hogy szerelmednek lángja
Szívem folyton hevítse.”

2024. január 26., péntek

ABBA, KEDVES ATYA❣️

„💞..a ti mennyei Atyátok,,(Máté 6,26)

Isten gyermekei, kétféleképpen gyermekek.
Először: Isten gyermeke a teremtés által.
Másodszor: Isten gyermekeivé lettek a Krisztusban lett váltság által. Azért jogunk van Hozzá, így imádkozni: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben”. Atya!

Milyen szépen hangzik ez!
Ebben méltóság rejlik: „Ha én Atya vagyok, hol az én tisztességem?” 
Fiai vagytok, hol van engedelmességetek? 
Ebben szeretet is rejlik, egybekötve méltósággal; méltóság, mely nem kelt ellenszenvet; az elvárt engedelmesség örömmel lesz teljesítve.
Azon engedelmesség, melyet Isten gyermekei Istennel szemben gyakorolnak, szeretetből eredjen.
Ne úgy járjatok Isten házába, mint valami rabszolga, ki kényszerből veti alá magát a munkának, hanem azért haladjatok parancsainak útján, mert az Atyátok útja.

Adjátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, mert az igazság Atyátok akarat, s az Ő akarata legyen gyermekeinek is akarata. Atya! 
Ebben királyi tekintély rejlik, de oly gyöngéden burkolva a szeretetbe, hogy a király ábrázatja a koronát elfeledteti, királyi pálcája pedig ezüst kegyelem pálcájává válik; ez a kormánypálca a valóságban, nem vasvessző, mert annak szerető kezében, aki azt tartja, alig vehető észre. Atya! 

Ebben tisztesség és szeretet van.
Milyen nagy is egy atyának szeretete gyermekeihez!
Amire képtelen a barátság vagy rokonság, amire nem vállalkozik a jóakarat, azt gyakorolja az atyai szív és kéz fiaival szemben. 
Ők az Ő húsa és vére, meg is áldja őket, hogy ők az Ő gyermekei, azt Tőle telhetőleg érezteti is velük.
Ha a földi Atya ilyen fáradhatatlan szeretettel és gondoskodással őrködik gyermekei felett, mennyivel inkább a mi mennyei Atyánk? Abba, kedves Atya! 

Aki ezt mondhatja, fenségesebb dicséneket énekel, mint valamennyi kerub és szeráf.
Az egész menny e szóban van: Atya!
Mindazt magában rejti, amit kívánhatok; minden szükségem kielégíttetik, minden kívánságom betölttetik, csak kérnem kell azt.
Mindent birtoklok most és örökké, ha csak dadogni is tudom: Atyám!

„Dicsőségedből nézz le rám,
Nézz gyermekedre ó, Atyám,
Kit neked adott szent Fiad,
Hallgasd meg hő imáimat.”