AZ ÉLETERŐ❣️

„💞Megelégíttetnek az Úrnak fái.” (Zsoltár 104, 16)

Nedv nélkül a fa nem zöldülhet, és nem virágozhat.
Az életerő egy keresztyén részére valami elengedhetetlen és lényeges. 

Életnek kell benne lenni, éltető erőnek, melyet a Szentlélek Isten önt belénk, egyébként nem lehetünk az Úrnak fái. 

Az üres keresztyén név holt dolog. Az isteni élet szellemének kell minket betölteni.
Ez az élet egy titokteljes erő. Nem értjük egyáltalán, hogy miként végzi a nedv körútját a növényekben, milyen erő által szívódik felfelé és milyen hatalom űzi ismét lefelé.
Így a mi benső életünk is egy titok.

Az újjászületést a Szentlélek hozza létre, ki az emberbe bevonul és az embernek új élete lesz, s ez az isteni élet az emberben azután Krisztus testével és vérével táplálkozik és isteni táplálék által tartódik fenn. 

De ki mondhatja és magyarázhatja meg, honnan jön és hová megy?

Milyen elrejlett valami ez a nedv! A gyökerek finom rostjaikkal kutatva nyomulnak a talajon keresztül, de nem láthatjuk, miként szívják fel a különböző légnemű anyagokat és a nedvességet, vagy miként alakítják át a föld anyagát növényi elemmé. Ez a munka homályban és elrejtve megy végbe.

A mi gyökerünk Krisztus Jézus, életünk Őbenne van elrejtve. Ez az Úrnak titka.
A keresztyéni élet alapja éppen olyan nagy titok, mint maga az élet. 

Mily szakadatlanul működik a nedv a cédrusokban! A keresztyénben az isteni élet mindig tevékenynek és erősnek mutatkozik, nem mindig érlel gyümölcsöket, de a belső növekedés mindig halad előre.

Hát a keresztyén kegyelmi erényei: nincs-e azok mindegyike állandóan mozgásban?
Élete nem szűnik meg benne uralkodni és működni. 

Nem dolgozik mindig Istenért, de szíve mindig Istenből él. 

Miképpen a nedv a fa gyümölcsének képződésében nyilvánul, azonképpen van ez az egészséges keresztyéni élet megnyilvánulásával is: a benne működő kegyelem járásában és beszédében nyilatkozik meg külsőleg. 

Ha vele beszélnek, ő nem tehet mást, neki Jézusról kell beszélni. 

Ha tetteit figyelik meg, látják, hogy ő is Jézussal volt.

SEM HALÁL, SEM ÉLET..❣️

„💞Vajon ti is el akartok-e menni?” (János 6,67)

Sokan elfelejtették Krisztust és felhagytak követésével.
Tehát mit hozhatsz fel okul, hogy el akarod Őt hagyni?

Valami elmúlt dolog az, ami téged erre késztet? Nem bizonyult be előtted Jézus olyannak, ki neked mindenben minden lehet és akar lenni, ki szerfölött való szeretetét és hűségét irántad megmutatta? 

Saját bizonyságtételedre hivatkozva, kérdezd önmagadat: „Pusztává lettem én neked?”
Megszégyenültél-e valaha csak egyszer is, ha lelked együgyűséggel az Úr Jézusba vetette bizalmát?
Nem tapasztaltad-e eddig a pillanatig, hogy Urad kegyelmes és irgalmas barátod volt? 

Tudnál magadnak jobb barátot képzelni tőle? Akkor ne cseréld fel a régit és kipróbáltat valami új ellenében, amit nem ismersz! És ha a jelenre gondolsz, mi indíthatna téged a cserére? 

Ha e világon nehéz küzdelembe jutunk, vagy ha a küzdő gyülekezet még nehezebb harcába bevonatunk, úgy valami boldogítónak fogjuk tapasztalni, ha fejünk Jézus keblén pihenhet meg.

Az a mi örömünk, hogy tudjuk ma: Benne boldogok és mentve vagyunk. S ha ez az öröm úgy üdít és boldogít bennünket, miért jusson eszünkbe a változtatás?
Ki cserélne be salakot arany gyanánt? Nem akarjuk a napot eltávolíttatni addig, míg jobb szövétneket nem találunk.
Nem hagyjuk el Urunkat, míg fenségesebb és szeretetteljesebb barát nem mutatkozik.
Mivel ez soha sem lehetséges, így lankadatlan erővel ragaszkodunk Őhozzá és nevét jegyként nyomjuk karjainkra. És ha a jövőbe tekintesz, gyaníthatsz-e olyan eseményt, mely téged cserére kényszerítene, vagy okot adhatna arra nézve, hogy a régi zászlóhoz hűtlenné válj és valamely új fejedelmet kövess? 

Nem gondoljuk. S ha az élet még oly hosszú: Ő nem változik.

Szegények vagyunk, kit birtokolhatnánk Krisztusnál jobbat, ki gazdaggá tehetne minket?
Betegek vagyunk, mi kell nekünk több mint Krisztus, ki felüdít betegágyunkon? 

**S ha meg is kellene halnunk, az van mondva: „Sem halál, sem élet, sem jelenvalók, sem következendők el nem szakíthatnak minket az Istennek szerelmétől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusunkban van!”**

AZ ISTENI ÚT❣️

„💞Szeretem őket ingyen kegyelemből.” (Hóseás 14,5)

Ez a mondás az isteni bölcsesség egész könyve kicsiben.
Aki annak értelmét felfogja, az az Isten tanítványa, s aki jelentőségének teljességébe bemerülhet, az mester Izráelben.
Ez az üdv felséges üzenetének összefoglalója, melyben a Krisztus Jézusban, a mi Megváltónkban való hit által részesültünk.
Az értelem e szócskától függ: „ingyen”.
Ez az a felséges, áldott isteni út, melyen a szeretet az égből a földre ömlik.
Valami önkéntes szeretet, mely azokra ömlik, kik azt soha meg nem érdemelték, soha nem keresték és soha meg nem vásárolták. Tényleg ez az az egyetlen mód, ahogyan Isten olyan embereket, mint mi, szeretni tud. Ezen igénk halálos döfés az érdem és önválasztotta méltóság minden neme ellen.
„Szeretem őket ingyen kegyelemből.”
Lássátok, ha a mi részünkről valamely érdemre lenne szükség, akkor nem „ingyen” szeretne minket, legalább is a szeretet készségének meggyengülése és visszatartása volna az.
De ezt mondja az Úr: „szeretem őket ingyen kegyelemből”.
Mi panaszkodunk: „Uram az én szívem nagyon meg van keményedve”. 

„Szeretem őket ingyen kegyelemből.”
„De azt, hogy Krisztusra szükségem van, nem érzem úgy, mint ahogy szeretném?”
„Nem azért szeretlek, hogy szükségeidet érezzed, ingyen kegyelemmel szeretlek”.
„De én nem érzem szívemet oly lágynak, lelkemet oly készségesnek és fogékonynak, mint amilyennek szeretném.”
Gondolj arra, hogy a szív lágysága és fogékonysága nem feltétel, mert feltétel egyáltalán nem létezik.
A kegyelem szövetsége semmiféle feltételtől nem függ.
Úgy, hogy bármilyen érdem nélkül bátran számíthatunk Isten ígéretére, melyet nekünk a Krisztus Jézusban adott e szavakkal: „Aki Őbenne hisz, el nem kárhozik”.
Oly boldog ismeret azt tudnunk, hogy Istennek kegyelme részünkre mindig szabad, minden előkészület és jóravalóságunk nélkül ingyen, és pénz nélkül!
„Szeretem őket ingyen kegyelemből.”
Ezek a szavak visszatérésre serkentik az elszakadt embert.
Ez az ige éppen olyanok részére íratott:
„Kigyógyítom őket hűtlenségükből; szeretem őket ingyen kegyelemből”. Hűtlen!
Ezen ígéret nagylelkűsége valóban össze kell, hogy törje szívedet egy csapással.
Megtérsz és újból keresni fogod megsértett Atyádnak arcát.

TEGYÉL VALAMIT❣️

„💞Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket.” (2 Korintus 5,14)

Mennyit köszönhetsz az én Uramnak? Tett érted valaha valamit? Megbocsátotta bűneidet? 

Felöltöztetett az igazság ruhájába? Magas sziklára helyezte lábaidat?
Biztossá tette lábaidon járásodat? Készített számodra lakást a mennyben?
Felkészített téged a mennyre? Beírta nevedet az élet könyvébe?
Elárasztott téged számtalan jótéteményeivel?
Megőrizte számodra a kegyelem gazdagságát, melyet szem nem látott és fül nem hallott?

Akkor tegyél te is valamit, ami szeretetére méltó.
Ne hozd haldokló Megváltódnak csupán ajkad üres áldozatát.
Mit kell érezned, ha mestered jön és be kell vallanod, hogy semmit sem tettél érte, hanem magadba tartottad elzárva szeretetét, mint valami álló vizet, úgy hogy az sem szegény testvéreid sem az az Ő munkája részére nem folyt?
El az ilyen szeretettel! Mit tartanak az emberek az olyan szeretetről, mely sohasem bizonyul és nyilvánul tettekben?

Azt mondják: „Jobb a nyilvános fenyítés a titkos szeretetnél”.
Ki tudhat valamit az oly szeretetről, mely olyan, hogy egyszer sem ösztönöz téged az önmegtagadás, a nagylelkűség, a hősiesség vagy a lelkesedés egyetlen tettére sem!
Gondold meg, mennyire szeretett Ő téged és odaadta önmagát érted! Ismered e szeretet hatalmát?
Akkor hadd legyen az a te lelked részére egy hatalmasan zúgó szél, mely világi szereteted felhőit elsöpri és bűneid porát elűzi.

„A Krisztusért”, ez legyen az a tüzes nyelv, mely fejedre szálljon.
„A Krisztusért”, ez legyen az isteni elragadtatás, a mennyei lehelet, mely téged a föld fölé emel.
Ez legyen az isteni szellem, mely neked oroszlán bátorságot ad és az Úr szolgálatában oly gyorssá tesz, mint a sas repülése.

A szeretet kell, hogy kölcsönözzön szárnyakat az Istent szolgáló tettek lábainak és erőt a működés karjainak. Istenre tekintve, el vagyunk tökélve Őt tisztelni, még pedig olyan állhatatossággal, melyet semmi nem rendíthet; határozottsággal, mely meg nem tántorítható és sohase lankadó előre törekvő buzgalommal fogjuk Jézus iránti szeretetünket bebizonyítani és megerősíteni.
Az isteni mérleg súlya emeljen minket a menny felé Jézushoz!

NÖVEKEDNI KRISZTUSBAN❣️

„💞Mindenestől fogva növekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban.” (Efézus 4,15)

Némely keresztyén fejletlen és törpe marad a lelki dolgokban, úgy hogy évről-évre ugyanazt az állapotot lehet rajta észlelni.
Ők abban maradnak, de mégsem „növekednek Abban, aki a fej”.
De hát „fű” maradjunk, holott „fejet” is hozhatunk és talán érett „gabonát” is „a főben”?
Vagy ne feszegessük tovább a dolgot.

Elég, hogy Krisztusban hittünk és azt mondjuk:

 „El vagyok rejtve” s ne kívánjunk többet tudni saját tapasztalatunk alapján a Benne található bőségről?
Semmi esetre sem, hanem mint okos kereskedők iparkodjunk meggazdagodni a mennyei piacon Jézus Krisztus ismeretével.

Az egész helyes és jó dolog, ha az ember mások szőlőjét őrizi, csakhogy amellett nem szabad elhanyagolni saját lelki növekedésünket és érettségünk előmozdítását sem.
Miért legyen hát szívünkben sivár tél?
Vetési időnek lenni kell, ez eddig jól van, de, bár jönne a tavasz, sőt még több, egy termékeny nyár, mely gazdag és korai aratást ígér!

Ha a kegyelem terén akarunk megérni, úgy Jézushoz kell jönnünk és az Ő jelenlétében kell megérlelődnünk nyájas mosolyának napfénye mellett.
A Vele való kedves közösséget ápolnunk kell.

Arcának távolról való megtekintésével fel kell hagynunk és közel kell lépni Hozzá, mint János.
Simuljunk fejünkkel mellére, majd akkor tapasztalni fogjuk, hogy növekedünk a szentségben, a szeretetben, hitben, reménységben és minden drága ajándékokban.

Miképpen a nap először csak a magas hegyek csúcsain tűnik fel és megaranyozva azokat sugaraival, hasonlíthatatlan látványt szerez a vándornak: azonképpen gyönyörűséges tapasztalat az e világon, ha valamely szent fejét a lélek világosságának tüzes hevétől megdicsőülve lehet látni.

Ki lelki alakra Pálhoz hasonló, minden társain felülemelkedve, mígnem, mint egy hatalmas, hóborította alpesi óriás az igazság napjának sugarait sugározza vissza hittársai előtt és fényének csillogását magasan ragyogtatja, hogy mindenek lássák és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

VÁLASZTOTT VAGY KRISZTUSBAN❣️

„💞Mint a Krisztusban kisdedeknek.” (1 Korintus 3,1)

,,💞..örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.,,

Jeremiás 31:3 

Búsulsz, kedves hívő lélek, hogy gyenge vagy az isteni életben? Hogy hited oly kicsiny és szereteted oly lehangolt? Légy vidám, mert sok okod van, hogy hálás légy.
Gondold meg, hogy több dologban tökéletesen egyenrangú vagy a felnövekedett és érett keresztyénnel.
Te éppen úgy véren vásároltattál, mint az. Éppen úgy Isten kedves gyermeke vagy, mint minden más hívő.
Egy csecsemő éppen úgy valóságos gyermeke az ő szüleinek, mint egy felnőtt ember.
Te éppen oly teljesen megigazíttattál, mert megigazulásod nem fokozat szerint megy, mert kicsiny hited téged teljességgel megtisztított. 

Éppen olyan jogod van a testamentum dicső javaihoz, mint a legelőhaladottabb keresztyénnek, mert a szövetséges kegyelemhez való jogod nem fejlődésedtől függ, hanem a szövetségtől és a testamentumtól és nem az Úr Jézusban vetett hited az irányadó, hanem csak az Őhozzá való tulajdonjogod záloga.
Éppen oly gazdag vagy, mint a leggazdagabb, ha nem is élvezetben, de valósággal birtoklod.

 
A legkisebb csillag is, mely fent sugárzik, az égen áll.
A fény leggyöngébb sugara is rokon a nagy nappali csillagzattal.
A dicsőség családkönyvébe a nagyok és a kicsinyek egy és ugyanazon tollal lettek bejegyezve. Atyád szíve ép annyira becsül téged, mint a család legidősebb tagját. 

Az Úr Jézus teljes szeretettel és gyöngédséggel viseltetik irántad.

 
Olyan vagy, mint a füstölgő gyertyabél. Egy gyöngédtelen szív kíméletlenül azt kívánná: 

„Oltsátok el ezt a füstölgő gyertyabelet, mert csak kellemetlen bűzzel tölti meg a levegőt!” 

De ő a füstölgő gyertyabelet nem oltja el.

 
Olyan vagy, mint a megtört nádszál, s egy durvább kéz, mint a milyen a nagy hárfajátszóé volt, letörne és elvetne téged. De Ő a megtöredezett nádszálat nem töri össze.

 
Ahelyett, hogy szomorkodnál helyzeteden és lehangolt lennél, örvendezned kellene Jézus Krisztusban, a te Üdvözítődben.
Legcsekélyebb vagyok Izráelben? 

Mégis választott vagyok a Krisztusban, hogy a menny térségein trónoljak.

Szegény vagyok a hitben? Mégis minden örökséggel bírok a Jézusban. 

A semminél is kevesebb vagyok, mindamellett dicsekedhetem. 

A jónak csak gyökere van bennem, mégis örülök az Úrban és dicsekedem az én üdvösségemnek Istenében.

AZ IMA LÉLEKEMELŐ ÖSVÉNYE❣️

,,💞A te nyomdokaidon kövérség fakad.”(Zsoltárok 65,12)

Az „Úrnak ösvényei”, melyekből „kövérség fakad”, számosak, de egy egészen különös ösvény az ima ösvénye. 

Egy hívő keresztyén sem kénytelen azt kiáltani - aki gyakran időzik imakamrájában:

 „Miért vagyok ilyen sovány? Miért vagyok ilyen sovány? Jaj nekem!”
Azok a lelkek kénytelenek éhséget szenvedni, akik távol tartják magukat a kegyelem trónjától. 

Ezek olyanokká lesznek, mint az felperzselt mező az aszály idején.

Az Istennel való kitartó küzdés az imában erősíti a hívőt, igen, az boldogítja őt. 

A menny kapujához legközelebb eső hely az égi kegyelem trónja. 

Ha sokat vagy a magányban, úgy sok belső bizonyossághoz jutsz. 

Ha ritkán vagy Jézusoddal egyedül, úgy gyenge lábon áll keresztyénséged.

Sokféle kétely és félelem szennyezi azt és nem ragyoghat az Úrnak örömében. 

De az ima lélekemelő ösvénye a leggyengébb szenteket is előrehaladásra hívogatja, mivel nem kívántatnak kiváló képességek.

Neked, mint előrehaladottabb keresztyénnek nem ajánltatik a jövetel, mivel a meghívás nyíltan neked szól, mihelyt magad szívből Jézusénak vallod. 

Ügyelj arra, kedves keresztyén, hogy gyakran járj a csendes önerősödés és magányos ima ösvényén. 

Hullj gyakran térdeidre, mert azáltal Illés esőt kapott Izrael kiaszott mezőségeire.

Az Úrnak még egy másik ösvényén is kövérség fakad azoknak, akik azon járnak. 

Ez az Úrral való közösségben elrejtett élet. Óh, milyen gyönyörűséget nyújt Jézus társasága! 

E földön nincsenek szavak, melyekkel ecsetelni lehetne azon lélek szent nyugalmát, ki Jézus keblén nyugszik.

Kevés keresztyén tudja, hogy mi az. Mélyedésben élnek és csak ritkán hágnak fel a Nébó magaslatára.
A külső tornácban laknak és nem mennek be a szenthelybe, a papi hivatal felséges kiváltságait sem sajátítják el.

Távolról nézik az áldozatot, de nem ülnek le a papokkal a szentek lakomájához és nem örülnek az égőáldozat kövérségének. De te, kedves lélek, ülj le Jézus árnyékába. 

Gyere fel e pálmához és fogd meg annak ágait.

Olyan barátod legyen neked, mint az almafa a vad fák között, azután megelégedhetsz kövérséggel.
Óh, Úr Jézus, látogass meg minket üdvöddel!