Moáb nyugodtan hevert cserepében, mert soha sem öntetett ki egyik edényből a másikba.
Adj valamely embernek gazdagságot, hadd jöjjenek járművei mindig bőségesen megrakodva haza; hagyd a szelet és habokat úgy tombolni, mintha azok szolgái volnának, hogy hajóját a nagy világtenger feneketlen mélysége fölött tovavigye. Szántóföldje hadd hozzon dús termést, vetései szépen fejlődjenek a kedvező időjárás mellett; szakadatlanul vágyai szerint sikerüljön minden.
A nép előtt tekintélynek örvendjen, legyen virágzó egészsége, acélidegzettel és tündöklő szemekkel élje világát boldogan, legyen vidám és kedélyes, áradjon belőle a tréfa, folytonosan öröméneket énekeljen. Hagyd, hogy csillogjanak szemei újabb gyönyörök miatt, mindez nem hoz jót, mert a jóllét ezen állapotának természetes következménye minden embernél, legyen bár a legjobb keresztyén is, ki valaha lélegzett a földön, az elbizakodottság.
Sőt Dávid is azt mondta: „Soha meg nem változik az én állapotom,” már pedig mi sem vagyunk jobbak Dávidnál, sőt fél annyira sem.
Adj valamely embernek gazdagságot, hadd jöjjenek járművei mindig bőségesen megrakodva haza; hagyd a szelet és habokat úgy tombolni, mintha azok szolgái volnának, hogy hajóját a nagy világtenger feneketlen mélysége fölött tovavigye. Szántóföldje hadd hozzon dús termést, vetései szépen fejlődjenek a kedvező időjárás mellett; szakadatlanul vágyai szerint sikerüljön minden.
A nép előtt tekintélynek örvendjen, legyen virágzó egészsége, acélidegzettel és tündöklő szemekkel élje világát boldogan, legyen vidám és kedélyes, áradjon belőle a tréfa, folytonosan öröméneket énekeljen. Hagyd, hogy csillogjanak szemei újabb gyönyörök miatt, mindez nem hoz jót, mert a jóllét ezen állapotának természetes következménye minden embernél, legyen bár a legjobb keresztyén is, ki valaha lélegzett a földön, az elbizakodottság.
Sőt Dávid is azt mondta: „Soha meg nem változik az én állapotom,” már pedig mi sem vagyunk jobbak Dávidnál, sőt fél annyira sem.
Kedves testvér, óvatos légy utad egyengetett helyein; hálát adhatsz Istennek, ha olyan helyre találsz;
de akkor se légy kevésbé hálás, ha kemény és göröngyös úton kell haladnod.
Ha Isten minket folyton a jólét bölcsőjében ringatna, ha mindig a szerencse ölében ülnénk, ha folyton a földi élvezetek térdein lennénk is ringatva, házunk alabástrom oszlopain sohasem látnánk foltot, egünket nem homályosítaná felhő, életünk borába soha nem vegyülne egy csepp üröm sem, akkor megkábulnánk a jóllét teljességétől és elhitetnénk magunkat azt gondolva, milyen jól „állunk!”
Igaz, valóban állnánk, de ingatag, keskeny és veszélyes hegyormon, minden pillanatban a legnagyobb veszélyben forognánk, mint az árbocfa tetején a hajóskosárban ülő ember.
Azért hálával tartozunk Istennek a megpróbáltatásokért és köszönettel fogadjuk a szerencse változatosságát, magasztaljuk nevét a vagyon és földi javak elvesztése esetén is, mivelhogy tapasztaljuk, ha így nem fenyítene Isten bennünket, könnyen biztonságba helyezkednénk és közönyösek lennénk.
Igaz, valóban állnánk, de ingatag, keskeny és veszélyes hegyormon, minden pillanatban a legnagyobb veszélyben forognánk, mint az árbocfa tetején a hajóskosárban ülő ember.
Azért hálával tartozunk Istennek a megpróbáltatásokért és köszönettel fogadjuk a szerencse változatosságát, magasztaljuk nevét a vagyon és földi javak elvesztése esetén is, mivelhogy tapasztaljuk, ha így nem fenyítene Isten bennünket, könnyen biztonságba helyezkednénk és közönyösek lennénk.
E változatlan földön a boldogság kemény tűzpróba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése